AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

Május 11-én Kapitány István külön turisztikai államtitkárságot ígért. Október 6-án államtitkár nincs, helyettes államtitkár neve nincs, stratégia nincs. Közben lement egy nyár, amelyben a forint, a Duna, a Velencei-tó és a Balaton egyszerre szólt. A kormány, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium és az MTÜ egyik vészhelyzetre sem válaszolt érdemben. A szakma nyílt jelzéseire, a 34 pontos vendéglátós csomagra, a beutaztatók válságjavaslatára és a szalloda.blog kérdéseire sem.

Szóban dőlt el, ki képviseli a magyar turizmust – öt szakmai olvasat a minisztérium válaszáról

Országszerte programokkal készült a szakma a Turizmus Világnapjára: Tourinform-irodák, kamarák, fürdők és helyi turisztikai szervezetek töltötték meg tartalommal szeptember 27-ét. A magyar kormány, a turizmusért felelős Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint az MTÜ vezetői részéről szeptember 30-áig nem találtunk a szakmához szóló nyilvános világnapi köszöntést. A Visit Hungary közben közel száz eseményt kommunikált.

Elvesztette-e közben a turisztikai szakma bizalmát Kapitány István és csapata? Májusban külön turisztikai államtitkárságot ígértek, nyáron új vezetőkről, új rendszerről és új szakmai párbeszédről beszéltek, miközben hónapokon át nem kaptunk választ arra, ki, milyen szervezetben és milyen mandátummal irányítja valójában a magyar turizmust. Szeptember 22-én végül maga a GEM közölte: a turizmus kormányzati irányításának szervezeti felépítése még mindig véglegesítés alatt

A GEM Kapitány(a) folytatja a Filmhíradót? Már kész tényként beszéltek az 5+5-ről, miközben a pozitív támogatói döntések száma: nulla

A HOTREC friss kutatása szerint a magyar szállodai forgalom 39,8 százaléka online utazási irodákon keresztül érkezik, miközben az európai OTA-piac több mint 85 százalékát mindössze két globális vállalatcsoport uralja. Ez azonban már régen nem csak Booking-történet: ugyanennek a folyamatnak a része Budapest túlzott nemzetközi koncentrációja, a fapados city-break modell, a vidéki belföldi kereslet sérülékenysége, az erős forint, a direkt értékesítés gyengesége és egy olyan turi

A turizmusnak új, hozzáértő és gondos gazdára van szüksége! Rossz minisztériumba került a turizmus – Kapitány István számokat és támogatásokat lát, miközben az ágazat emberekből és térségekből áll

Közel 800 vendéglátó vállalkozás juthat összesen 4 milliárd forint kedvezményes hitelhez és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, Kapitány István pedig ezt már a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program egyik első látványos eredményeként jelentette be. Csakhogy az 5+5 konstrukciót még az Orbán-kormány dolgozta ki és indította el.

A Google mesterséges intelligenciája már nemcsak szállodát keres a vendégnek, hanem szobát választ, feltételeket hasonlít össze és a fizetésig viszi a foglalást. Ez akár történelmi esélyt is adhatna a kisebb, független hoteleknek: a Google saját közvetlen booking-linkje ma ingyenes, az organikus helyezést pedig nem lehet egyszerűen pénzzel megvásárolni

Hamvas Zoltán megszólalt a Bocuse d’Or támogatásának megszüntetéséről, Asztalos István pedig annak ellenére állt ki mellette, hogy saját bevallása szerint ő és szakmai közössége korábban megtapasztalta, milyen érzés az ajtó másik oldalán állni. Ez több egy támogatási vitánál: a szakmai becsületről, a magyar gasztronómia politikától való függetlenségéről és arról is szól, miért volna végre szükség egy teljes magyar gasztropiramisra és annak valódi gazdájára.

Svájcban és Skóciában a turizmusstratégia nem szűk körű döntés, hanem demokratikus, széles szakmai részvételre épülő közös munka. Lehet ez végre példa Magyarország számára is?

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A kormány 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít Debrecen, Hévíz–Balaton és Pécs–Pogány repülőterének 2026-os működésére. A döntés szükségesnek tűnik, hiszen támogatás nélkül a három légikikötő működése is veszélybe kerülhetett volna. Az összeg azonban nem repülőtér-fejlesztési program, hanem mindenekelőtt mentőöv, ezért most nemcsak azt kell megkérdezni, hogy szükség volt-e erre a pénzre, hanem azt is, mire kellene elkölteni, meddig lehet vele eljutni, és mi következik

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá

Minden egyes elemzés végén ugyanoda jutottunk vissza. Nem ahhoz a kérdéshez, hogy ki legyen az MTÜ vezérigazgatója, ki vezesse a szakmai érdekképviseleteket, vagy melyik politikai erő milyen szervezeti átalakításokat tervez. Sokkal inkább ahhoz az alapvető dilemmához, amelyről meglepően kevés szó esik a hazai szakmai és politikai vitákban: tudjuk-e egyáltalán, milyen turizmust szeretnénk építeni Magyarországon tíz év múlva?

A magyar szállodaiparnak szüksége van erős érdekképviseletre, talán jobban, mint valaha. Az állam egyszerre szabályozó, adatgyűjtő, támogató, piacalakító és bizonyos értelemben tulajdonosi érdekek közvetett kiszolgálójává tette az MSZÉSZ-t.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 21-én jelentette be, hogy Csendes Olivért kérte fel az MTÜ irányítására. A kinevezésről szóló közlések hangsúlyozták az új vezető stratégiai, innovációs és nemzetközi vállalatirányítási tapasztalatait, valamint korábbi turisztikai szerepvállalását. Arról azonban egyetlen szó sem esett, hogy milyen mandátumot kapott, milyen szervezeti és szakpolitikai változtatásokat várnak tőle, mely korábbi gyakorlatokat kell megszünt

Az új kormány hivatalba lépése óta számos területen láthattunk személyi döntéseket, strukturális változásokat, stratégiai bejelentéseket és szakpolitikai prioritásokat. Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az európai uniós források, a gazdaságpolitika és a közlekedés rendszeresen szerepelnek a kormányzati kommunikációban. Van azonban egy ágazat, amely a magyar GDP jelentős részét adja, jelentős bevételt termel és számos vidéki térség gazdasági fejlődésének egyik legfon