• Pakuts Tamás

Mit (t)ehetünk mostanság?

Frissítve: jan 5



A szállásválasztásnál a COVID megjelenését megelőzően komoly szempont volt az étkezés mennyisége, a kínálat bősége. Szándékosan nem a minőségről teszünk említést, az ugyanis sokkal kevésbé számított eddig.


A már általunk többször hivatkozott 2020. áprilisi reprezentatív, regionális, 4 országban készült felmérés számai jól mutatják, hogy a korábbi svédasztalos tumultusok, az ellenőrizhetetlen eredetű és minőségű “ételcsodák” és a maradékok kreatív újrahasznosításának kora lejárt.


A koronavírus tudatosabbá tette az utazót, ezért a svédasztal helyett előnyben részesíti az előre megírt többfogásos menükből vagy az étlapról történő választást, tányérszervízzel. Lényegében helycserés támadás történt és egyszerűen megfordultak a korábbi arányok, a felszolgált fogások javára.


Nincs lényeges eltérés a bizonytalanok illetve az étkezést nem kérők arányában, ugyanakkor szembetűnő a növekedés a lunch-box és a hasonló, “érintkezésmentes” megoldások iránt.


A válaszadók jelentős számban megjegyezték, hogy büfé-jellegű étkezéseknek csak akkor örülnének, ha az szakácsok és/vagy pincérek által felügyelt körülmények között történne, úgy, hogy a vendégek közvetlen hozzáférése az ételekhez korlátozott lenne, azokat a higiéniás szabályok szigorú betartásával a személyzet porciózná a vendégek kérésének megfelelően.

A szálláshelyek saját és a környezetükben található, étkezést kínáló vendéglátóhelyekkel kapcsolatos elvárások is megváltoztak a COVID-19-nek köszönhető karantén alatti újragondolós időszaknak köszönhetően.


Nagy vesztesek lehetnek az elkövetkező időkben a csak fine dining jellegű kínálattal rendelkező éttermek, közülük kevesen és csakis a nagyon jók élhetik túl az újraindulás nehézségeit és maradnak fenn. Még nagyobb figyelmet fognak kapni a nemzetközi értékelések: csillagok, sapkák - ki kinek a véleményére ad jobban most és a jövőben méginkább.


A nagyon hagyományos, magyaros ételek, illetve a szomszédos országokban is a gyomrot megterhelő nemzeti specialitások helyett ezek “modernebb”, egészségesebb változatát vagy még inkább nemzetközi (akár gyakran változó) kínálatot várnak a vendégek.


Ez pedig már nem a török, görög, olasz, mexikói, kínai közepes vagy gyenge minőségű tucat kell hogy legyen, hanem eddig kevésbé ismert ízek, alapanyagok, elkészítési módok és nemzeti konyhák jelenhetnek meg azoknál a vendéglátósoknál, akik kellően innovatívak.


Többen megemlítették, hogy az “átkos” vége felé, amikor nem a vírusveszély, hanem politikai megfontolások miatt voltak utazási korlátozások, de még a rendszerváltás idején is nagy divatja volt a nemzeti kulináris esteknek vagy heteknek a jobb, magukra valamit adó éttermekben (különösen a szállodákban), ami eltért vagy kiegészítette egy rövid időre a sematikus kínálatot. Mindez esemény számba ment, mivel ennek megfelelő hangulat, dekoráció, akár élő zene vagy más nemzeti(es) műsor is kapcsolódott hozzá. És mindez lényegében mindig bombabiztos teltházzal.


Ugyanilyen fontos szempont az egészségtudatosság mellett, hogy ellenőrizhető, tiszta forrásból, lehetőleg helyi őstermelőktől származzanak az alapanyagok. Amíg ez az elmúlt években még csak trendiség és sznobság volt, mára természetessé vált, a koronavírus pedig ráébresztette a vendégeket, de a vendéglátásban dolgozókat is ennek fontosságára - nemcsak a jobb ízek, a szebb színek, hanem a munkahelyek, ezáltal a vendégkör megtartása miatt is.


Tavaly Vietnámban, Saigonban egy kis családi étteremben büszkén vitték körbe az asztaloknál azt a helyi gazdát, aki az éppen frissen szedett zöldségekkel és gyümölcsökkel vagy a friss húsokkal és halakkal érkezett, kicsit mesélve a származási helyről is. Mindezt ügyesen úgy időzítve, hogy másfél-két óránként legyen egy ilyen “show”. Azt hittem, hogy ez egy nagyon egyedi fogás, amolyan turistacsalogató, de tévedtem: még láncszerű gyorséttermekben is fontosnak tartották, hogy legyen helyi, friss, kistermelői áru (vagy csak az) és a források átlathatóak és megismerhetőek legyenek.


Érdemes tanulnunk…

A szerzőről:

Pakuts Tamás lassan 35 éve vesz részt aktívan a légiközlekedésben és a turizmusban, közel 20 éve pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban is.


Vezetőként és tanácsadóként is több légitársaság működésére volt rálátása, ahogy szállodákéra, szállodaláncokéra és hajós társaságokéra is, ezek operatív működtetésében, válságkezelésében, fejlesztésében is sikeresen szerepet vállalva.


Jelenleg a világ számos országában van jelen kollégáival szakértőként, tanácsadóként, trénerként a szállodaiparban és a légiközlekedésben is, kollégáival számos új, nemzetközileg is figyelemre méltó projekt fejlesztésén munkálkodnak.

Ha szeretnéd, hogy a postafiókodban landoljanak bejegyzéseink, iratkozz fel itt!

HÍRLEVÉL-REGISZTRÁCIÓ

© 2020 by Pakuts Tamás. Proudly created with Wix.com