• Pakuts Tamás

Ready 4 Re-start, Hungary? - Gondolatok a magyaros nyitásról


Sokan belesüppedtek a fájdalmas nyugalomba, hogy ez már mindig így lesz: zárt ajtók, kiszállítás, maszkviselés, nyomott árak, alacsonyabb bevétel, személyzet a legszükségesebb minimál szinten tartva, az üzletek, éttermek és a szállodák vendég nélkül és üresen. Frusztráló gondolatok, a jövő-kép hiánya.


Megindult ráadásul az elvándorlás is: szakácsokból kőművesek, recepciósokból IT-s ügyfélszolgálatosok, idegenvezetőkből kalauzok, szobaasszonyokból bolti eladók lettek. Az idegennyelveket beszélők meg már el is keltek a tudatosan nyitó és annak ütemezését jól kommunikáló szomszédos országokban: a hagyományos osztrák, német és svájci lehetőségek mellett a görög, a horvát és a szlovén piacon is érvényesülhet a magyar vendéglátó- és szállodaipari szakember.


A nyitás sokként érte április utolsó hétvégéjén a szakmát, még akkor is, ha először (vagy éppen amiatt, hogy) csak a teraszok nyithattak meg furcsa és ellentmondásos kettősséggel: amíg az utcán kötelező a maszk viselése, a teraszon a vendégnek már nem, de a személyzet el kell hogy takarja az arcát. Lett is ebből bizonytalanság, sete-suta megoldások. Égtek a telefonok: kell-e az oltott pincérnek is maszkot viselnie, kell-e a konyhán maszk és hasonlók, pedig a beltéri részek még nem is nyitottak meg, ez egy következő vihar lett. Pedig az MTÜ kézikönyvei frissültek, szinte naprakészek voltak, de a készítők nem gondoltak arra, hogy a lényeget, részlegenkénti bontásban külön-külön fájlban is elérhetővé tegyék illetve, hogy a felhasználó fejével gondolkodva a legszükségesebbek, akár check-listek formájában is nyomtathatók, azonnal felhasználhatók legyenek. De értékelendő a törekvés, hogy érthető formában, szakmailag hasznos támaszt kaptak a vendéglátásban, turizmusban és az attrakciók területén dolgozók is.


Úgy gondolom, hogy a re-start, az újranyitás vízválasztó: akik bevállalósak és merészek tudtak lenni, akik képesek voltak gyorsan (lényegében két nap alatt) reagálni és nyitni, akik tudtak a nyitáshoz elegendő személyzetet verbuválni és a készletek feltöltéséhez is rendelkeztek elegendő tőkével, azok már szinte nyertesnek érezhetik magukat.


A vendégek mindezt meghálálták, a teraszok megteltek és elnézőbbek lettünk a sete-suta, csetlő-botló személyzetekkel a szabadság érzéséért cserébe.


Akik lemaradtak, késtek és késlekednek már nehezebb helyzetben vannak, közülük csak az ikonikus, egyedi, kultikus helyek esélyesek arra, hogy a lemaradást még behozzák.


A szálláshelyek sincsenek könnyű helyzetben, minden valószínűséggel, ahogy erről már korábban is írtunk, újra a belföldi, a vidéki szálláshelyek lesznek a nyerők.


Korábbi cikkeink a témában:


Bővebben a podcastunkban fejtjük ki véleményünket, tapasztalatainkat mindarról, amit megéltünk, megtapasztaltunk, gondolunk. (Kattints a képre vagy ide!)


A szerzőről:

Pakuts Tamás lassan 35 éve vesz részt aktívan a légiközlekedésben és a turizmusban, közel 20 éve pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban is.


Vezetőként és tanácsadóként is több légitársaság működésére volt rálátása, ahogy szállodákéra, szállodaláncokéra és hajós társaságokéra is, ezek operatív működtetésében, válságkezelésében, fejlesztésében is sikeresen szerepet vállalva.

Jelenleg a világ számos országában van jelen kollégáival szakértőként, tanácsadóként, trénerként a szállodaiparban és a légiközlekedésben is, kollégáival számos új, nemzetközileg is figyelemre méltó projekt fejlesztésén munkálkodnak.


Ha szeretnéd, hogy a postafiókodban landoljanak bejegyzéseink, iratkozz fel itt!


4089 megtekintés0 hozzászólás