• Dr.Móczár Anna

Se velük, se nélkülük? Avagy a "minőségi" turisták vonzása - Amszterdamból jelentjük

Frissítve: 2020. nov 10.



Ha hiszünk abban, hogy a koronavírus, mint egy tisztítótűz hat a turizmusra a szolgáltatói oldal minőségi “versenyzőinek” megtartására, ahogy azt Singer Ádám „A szállodaipar és a turizmus en bloc válsága” című blogbejegyzésben taglalja, akkor ezzel az analógiával élve azt mondhatjuk, hogy a hollandok ezt a tisztítótüzet a ’minőségi turisták’ megtartására értenék.


A koronavírus távol tartotta a turistákat Amszterdamtól, mint minden más európai fövárostól. A járvány kezdete óta eltelt hónapokban a holland főváros olyan volt, mint egy szellemváros. A csatornákat ölelő utcák bárjainak teraszain – melyek általában telis-tele vannak nemzetközi turistákkal - csak néhány helyi vendéget szolgáltak ki. A várost a hollandok vették újra át, s a helyi turizmus nemcsak segítette a város turizmusának és gazdaságának túlélését, de a holland lakosságnak is lehetőséget adott saját fővárosának nyugodt megismerésére. Erre jó példa a következő lenyűgöző videó:




Vagyis az amszterdami turizmust is súlyosan érintette a világjárvány. A piros lámpás negyed szolgáltatóinak kb. 90%-os bevételkiesést jelentett, míg a szállodák kihasználtsága 2020 márciusában 41% -ra csökkent a tavaly év márciusi 81%-ról.



A turisták jelenlegi hiánya szokatlan egy olyan város számára, ahol a látogatók száma az elmúlt évtizedben növekedett. 2019-ben az Amszterdamot látogatók száma elérte a 20 milliót, a közel 863 ezer fős lakosság számára a túlturistásodás már kellemetlen és zavaró lett, addig a helyi idegenforgalom és a kereskedők számára nyereségesnek bizonyult.


Az amszterdamiak nem érezték magukat már teljesen otthon saját városukban, hiszen a túlzsúfolt utcákon alig tudtak már kerékpárjaikon, sőt sétálva eljutni bárhová. Az elmúlt két évben a helyi képviselő testület szigorú intézkedéseket fogadott el a probléma kezelésére. A turisztikai adót személyenként és éjszakánként 3 Euróra emelte a szobánkénti 7%-os idegenforgalmi adó mellé, valamint idén április 1-jétől a piros lámpás negyedben betiltották a turisták csoportos idegenvezetését.


Új szuvenírboltok, melyek a turisták számára például a fatulipánok árusításával foglalkoznának, a jövőben nem kapnak műkődési engedélyt. Egy további lépés a kerületek rehabilitálása érdekében július 1-jétől lépett életbe, amelynek értelmében három körzetben, köztük a piros lámpás negyedben is betiltották a holiday rental/üdülési bérlet lehetőségét.


Bár a járvány első felvonásának ideje alatt a város látogatottsága eddig nem látott mélységeket ért el, a vendégek mégis hamarabb tértek vissza Amszterdamba, mint más európai fővárosokba. Ez egyrészt a holland úgynevezett intelligens lock down-nak köszönhető, másrészt viszont a város köztudott elhelyezkedéséből (tudniillik a németeknek lehetőség a tenger meglátogatásához, harmadrészt a hírnevéből, mint bulihelyszín fakad).


A városi tisztviselők a látogatók elmaradását próbálták okosan kihasználni egy fenntarthatóbb idegenforgalom létrehozásához szolgáló stratégia kialakítására, a turisták előbb tértek vissza mint azt valószínűleg bárki is várta volna.


A város vezetősége már korábban is nekilátott olyan stratégia kialakításához, melynek célja egy olyan látogatóközönség vonzása volt, amely nem károsítja a város élhetőségét és figyelembe veszi a lakosok szükségleteit. Ezeknek a terveknek a része a környezetbarát mobilitási megoldások létrehozása, a hatékony hulladékgazdálkodási terv kidolgozása és a tömegkezelő rendszer létrehozása, valamint a forgalmas helyek ellenőrzése.


Nemzeti szinten az úgynevezett NBTC, a holland turisztikai bizottság is célul tűzte ki már 2018-ban, hogy a turisták figyelmét átirányítsák a zsúfolt fővárosról a kevésbé ismert, de ugyanolyan gyönyörű holland tájakra – mindez az általuk közzétett jelentésben, az úgynevezett Perspective 2030-ban részletesen elolvasható.


A koronavírus sok mindent megváltoztatott, de a közigazgatásnak a hollandiai turizmusról korábban kialakított prioritásait nem, vagyis a minőségi turisták vonzását.


De kik is ezek a minőségi turisták? Az amszterdami politikai döntéshozók szerint azok, akik építő jelleggel járulnak hozzá Hollandiához, akik a múzeumokat és a kulturális helyszíneket látogatják, nem "buliznak és füvezni ", valamint „kurvázni jönnek” a városba.




A turisták válogatásának gondolata azonban ellentmondásos, hiszen Amszterdam bájának kétségtelenül része a liberális hozzáállása, ami magával hozza a nyers valóságot, a mocskot és az emberi szenny minden velejáróját. Ha a várost elitista célállomássá kivánják változtatni a múzeumi látogatók számára, akkor tönkremegy, s nem lesz többé önmaga. S nemcsak a város bájának lehetnek ezek a folyamatok károsak, de a helyi vállakozásoknak, a turizmusnak is komoly nehézségeket okozhatnak.

Az amszterdamiaknak tehát bonyolult a kapcsolata a turistákkal minden szinten. Maguk a szállodatulajdonosok is például fáradtak a zsúfolt rendezvények szervezésétől, de az ebből származó bevételekre mégis számítanak. Ahogy a kormány is időnként megfeledkezik arról, hogy a város turizmusából származó éves bevétel megközelíti a 82 milliárd eurót a kormány statisztikája szerint. Bár a lakosok fellélegezhettek a turisták hada nélkül a városban, de a turizmusból származó bevétel kiesése miatt 12%-kal nőtt a szálloda- és vendéglátásban (HORECA) korábban foglalkoztatott munkanélküliek száma.


Kik jöttek vissza elsőként látogatóba? Elméletben nagyon jól hangzik ez a stratégia a minőségi turisták bevonzásáról, a valóság gyakran másnak bizonyul, mint az elmélet. Július közepén a helyi hatóságoknak le kellett zárniuk a piros lámpás negyed egyes utcáit, mivel annyi turista látogatta meg, hogy a 1.5 méteres távolság nem volt betartható. Az STR (globális szállodaipari adatszolgáltatással foglalkozó cég) szerint az amszterdami foglaltság kiemelkedő az európai fővárásokat illetően, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok szálloda- és vendéglátóipari egység drasztikusan csökkentette az árait, ami, mint mindannyian beláthatjuk, nem a „minőségi” turisták bevonzását eredményezi/eredményezte.




Mit jelent ez a szálloda- és vendéglátói szemszögből? Mint sok szálloda- és vendéglátással foglalkozó szakember előtt ismert, nehéz manapság az amszterdami vendéglátással foglalkozók élete annyiból, hogy megtalálják a megfelelő vendégkört, mivel az nagy részben már a fent említett hatósági rendelkezések által is behatárolt, valamint a versenytársak száma évről évre nő. Bár Amszterdam 2016 óta rendkívül megnehezíti az új szállodák és vendéglátóipari egységek megnyitását, a konkurencia mégsem alszik, s mindenki ki szeretné venni a részét a nyereségből.


A szerzőről:


Dr. Móczár Anna jogászként végzett az ELTE-n, majd a diploma megszerzése után Amszterdamban, a Hotelschool The Hague-en (HTH) megszerezte a Business Administration Bachelor fokozatot. Szakmai gyakorlatai során tapasztalatokat szerzett a szálloda- és vendéglátásban Dublinban, a The Merrion szállodában, valamint az amszterdami Hilton Amsterdamban.



Tanulmányait követően rövid ideig szakmai oktatóként tanított alma materében, a HTH-ban, majd Berlinben folytatta pályáját a brit eredetű tagsági klubként és szállodaként szolgáló Soho House Berlinnél.


2019 óta újra Amszterdamba visszatérve a Yays (concierge-zsel rendelkező boutique apartman lánc) és Short Stay Group (rövidtávú apartman bérléssel foglalkozó cég) Revenue Koordinátoraként Amszterdamban, Barcelona és Párizs közel 500 apartmanjának Yield Managementjével foglalkozik.



Ha szeretnéd, hogy a postafiókodban landoljanak bejegyzéseink, iratkozz fel itt!