Pakuts Tamás

Szakértő, Változás- és Válságmenedszer, Troubleshooter, 

Szállodaigazgató, Értékesítési és Marketing Igazgató

​

​

Több mint három évtizede dolgozom a turizmus, a szállodaipar, a hajózás, a légiközlekedés, az oktatás és a vezetőfejlesztés különböző területein. Voltam szállodaigazgató, értékesítési vezető, légitársasági vezető, folyami hajók Hotel Managere, tréner, oktató, coach és tanácsadó, dolgoztam kis családi szállodától nemzetközi luxusmárkáig, repülőtértől légitársaságig, szárazföldön és vízen, Magyarországon és számos más országban. A különböző pozíciók és iparágak mögött azonban mindig ugyanaz érdekelt igazán: mitől működik jól egy szervezet, mitől kezd el rosszul működni, és mit lehet tenni azért, hogy jobb legyen.

​

A turizmust és a vendéglátást soha nem pusztán épületek, csillagok, statisztikák vagy marketingkampányok összességének láttam. Számomra sokkal inkább emberekről, rendszerekről, döntésekről és ezek egymásra gyakorolt hatásáról szól. Azok a helyzetek érdekeltek mindig a legjobban, ahol valamit újra kellett gondolni, fel kellett építeni, rendbe kellett tenni, vagy egyszerűen fel kellett tenni egy olyan kérdést, amelyet addig mindenki inkább megkerült.

Talán ezért is nehéz a szakmai pályámat egyetlen dobozba tenni. A hotel operations, a stratégia, az értékesítés, a légiközlekedés, a cruise industry, az oktatás, a coaching és a szervezetfejlesztés számomra nem egymástól független területek, hanem ugyanannak a világnak különböző nézőpontjai. A Szálloda.blogon is ezeket a nézőpontokat igyekszem összekötni, és nemcsak azt megnézni, hogy mi történt, hanem azt is, hogy miért történt, kinek jó, kinek kevésbé, hogyan működik ugyanez máshol, és lehetne-e jobban csinálni.

​

A Szálloda.blogot nem azért írom, hogy mindenről véleményem legyen, és nem is azért, hogy mindenben igazam legyen. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy legyen egy független szakmai felület, ahol lehet kérdezni, elemezni, összehasonlítani, vitatkozni és időnként kényelmetlen témákról is beszélni. Ezért fér meg egymás mellett az oldalon a szállodaüzemeltetés, a turizmusstratégia, a vendéglátás, a munkakultúra, a vezetés, a közlekedés, a légiközlekedés, a folyami hajózás, a fogyasztóvédelem vagy akár egy gombóc fagylalt ára is, mert a felszín alatt ezek a témák sokszor ugyanarról szólnak: milyen rendszert építünk, milyen döntéseket hozunk, és ezeknek milyen következményei lesznek.

​

Nem hiszek abban, hogy egy szakmai közeg attól lesz erős, hogy mindenki egyetért mindenkivel. Sokkal inkább abban, hogy akkor tud fejlődni, ha képes kérdezni, érvelni, kritikát megfogalmazni, más országok és más iparágak tapasztalataiból tanulni, és szükség esetén saját működését is megkérdőjelezni. A kritika számomra nem öncél, és nem is személyekről szól, hanem arról, hogy egy rendszer működik-e, megfelelően szolgálja-e azokat, akikért létrejött, és van-e nála jobb megoldás.

​

Fontos számomra az is, hogy amit leírok, annak legyen kapcsolata a valós működéssel. Nem kívülről nézem a szállodát, a hajót vagy a turizmust: dolgoztam recepció, housekeeping, F&B, sales, HR, tréning és menedzsment közelében, vezettem szállodát és légitársaságot, dolgoztam folyami és óceánjáró hajókon, oktattam egyetemen és vállalati környezetben, vezetőket és munkatársakat coacholtam. Ezekből a helyzetekből azt tanultam meg, hogy egy rendszer papíron lehet tökéletes, miközben a gyakorlatban már régen nem működik, és azt is, hogy a problémák mögött meglepően gyakran nem pénzügyi vagy technikai kérdés, hanem vezetési, kommunikációs vagy kulturális probléma áll.

​

Ezért engem nem elsősorban az érdekel, hogyan néz ki egy rendszer egy prezentációban vagy egy stratégiában, hanem az, hogyan működik a valóságban, amikor megérkezik a vendég, kiesik három munkatárs, alacsony a vízállás, törölnek egy járatot, elfogy a budget, reklamál az utas, vagy éppen gyorsan kell döntést hozni. Ilyenkor derül ki igazán, hogy egy szervezet mennyire stabil, mennyire felkészült, hogyan vezetnek benne, és mennyit érnek a korábban megfogalmazott elvek.

​

A Szálloda.blog ezért számomra nem egyszerűen egy turisztikai híroldal, hanem szakmai műhely. Olyan hely, ahol a tapasztalat, a nemzetközi kitekintés, az operáció, az adatok és a vélemény találkozhatnak, ahol lehet kritikusan beszélni egy rendszerről anélkül, hogy személyeskednénk, és lehet elismerni egy jó megoldást akkor is, ha nem mi találtuk ki.

​

Ha egy cikk után valaki másképp kezd el gondolkodni egy kérdésről, ha elindul egy szakmai vita, vagy ha egy bemutatott példa miatt valamit később jobban csinálunk, akkor már volt értelme megírni. Talán ez foglalja össze legjobban azt is, amit szakmailag mindig kerestem: megérteni, miért nem működik valami, és aztán emberekkel együtt működő rendszert csinálni belőle.

​

​