Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A kormány 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít Debrecen, Hévíz–Balaton és Pécs–Pogány repülőterének 2026-os működésére. A döntés szükségesnek tűnik, hiszen támogatás nélkül a három légikikötő működése is veszélybe kerülhetett volna. Az összeg azonban nem repülőtér-fejlesztési program, hanem mindenekelőtt mentőöv, ezért most nemcsak azt kell megkérdezni, hogy szükség volt-e erre a pénzre, hanem azt is, mire kellene elkölteni, meddig lehet vele eljutni, és mi következik

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

A nepotizmus többnyire bizalomként, lojalitásként, családi értékként vagy összeszokott csapatként álcázza magát, miközben fokozatosan felülírhatja a szakmai teljesítményt, az elszámoltathatóságot és az azonos mércét.

Saját fotók, nyugták és helyszíni mérések alapján hasonlítottuk össze a fagylalt árát Ventimigliában, Nizzában, Cannes-ban, Antibes-ban, Genfben és Budapesten. Nemcsak azt néztük meg, mennyit kell fizetni, hanem azt is, mekkora adagot kapunk, milyen élmény társul hozzá, és hány perc munkával lehet megkeresni az árát az adott országban.

Letölthető, kétnyelvű kárigény-bejelentő formanyomtatvánnyal segítjük az érintetteket. A gyors bejelentés különösen fontos, mert a valamennyi követelésre rendelkezésre álló biztosítási keret mindössze 125 000 bolgár leva, vagyis körülbelül 63 900 euró.

A fagylalt ára ma már nem csupán nyári beszédtéma: benne van az alapanyagok, a munka, az energia és az üzemeltetés költsége, a lakosság vásárlóereje, valamint az is, hogy a vendéglátó mennyire becsüli meg a vendéget

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá

Minden egyes elemzés végén ugyanoda jutottunk vissza. Nem ahhoz a kérdéshez, hogy ki legyen az MTÜ vezérigazgatója, ki vezesse a szakmai érdekképviseleteket, vagy melyik politikai erő milyen szervezeti átalakításokat tervez. Sokkal inkább ahhoz az alapvető dilemmához, amelyről meglepően kevés szó esik a hazai szakmai és politikai vitákban: tudjuk-e egyáltalán, milyen turizmust szeretnénk építeni Magyarországon tíz év múlva?

A Singular Places különleges házigazdákat, személyes ötleteket és fenntartható kezdeményezéseket kapcsol össze – egy olyan nemzetközi hálózatban, amely a magyar turizmus és vidékfejlesztés számára is követendő példa lehet