Mit ér és mit jelent ma egy szállodai csillag? Korszerű-e a Hotelstars, hiteles és megbízható-e a magyar szállodai minősítési rendszer?

A légiközlekedésben ma már szinte mindenre jut egy címke, egy csillag, egy díj és egy toplista. Van World’s Safest Airlines (a világ legbiztonságosabb légitársaságai) rangsor, van World’s Best Airlines (a világ legjobb légitársaságai) lista, külön díjaznak Best Cabin Crew-t (legjobb fedélzeti személyzetet), Best Food & Beverage-et (legjobb fedélzeti étel- és italszolgáltatást), Best Business Class Seatet (legjobb business osztályú ülést), Best Wi-Fi-t (legjobb fedélzeti Wi‑Fi

A rövid távú lakáskiadás önmagában nem ellensége a turizmusnak. Az ellenőrizetlen, engedély nélkül működő és a szállodákkal azonos piacon, de gyakran eltérő feltételekkel versenyző lakás viszont már nem „megosztott otthon”, hanem szabályozási kiskapu. A világ nagyvárosai keresik a megoldást. an, ahol gyakorlatilag betiltották, máshol napkorláthoz, társasházi hozzájáruláshoz vagy külön engedélyhez kötötték, és olyan város is akad, ahol külön ellenőri egység vadászik az illegál

Az utazási irodák, utazásszervezők, beutaztatók és idegenvezetők ma nem egyetlen átmeneti nehézséggel, hanem egymásra rakódó költség-, forgalmi és bizalmi válsággal küzdenek. A kiutaztató vállalkozásokat a repülőjegyárak és a kerozinpótdíjak emelkedése, a szálláshelyek drágulása, a légterek lezárása, a járatok törlése vagy kerülő útvonalra terelése, az iráni és a tágabb közel-keleti helyzet, valamint hazai és külföldi utazásszervezők, légitársaságok és más partnerek fizetéské

Két Travelodge-szállodában is illetéktelen férfiak jutottak be egy-egy nő szobájába. Az egyik áldozatnak először 30 fontos visszatérítést ajánlottak, a vezérigazgató később távozott, a lánc pedig most 12 000 munkatársat képez tovább. De vajon mit ér a szabályzat, ha a recepciós nem ismeri fel a veszélyt, és nincs felkészítve arra, hogy nyomás alatt is nemet mondjon?

A turizmus nem csupán statisztika. Vállalkozások, munkahelyek, családok, települések és emberi történetek összessége. Védjük meg azt, ami még működik – és adjunk valódi esélyt azoknak, akik tisztességesen dolgoznak érte.

A Hotel & More válsága megmutatja, hová vezethet a koncepció nélküli növekedés, és milyen védtelen maradhat a vendég, ha az üzemeltető mögött nincs megfelelő koncepció, elegendő tőke, kontroll és garanciák

Svájcban és Skóciában a turizmusstratégia nem szűk körű döntés, hanem demokratikus, széles szakmai részvételre épülő közös munka. Lehet ez végre példa Magyarország számára is?

A MABEUSZ, a MaReSz, a MUISZ, az MSZÉSZ és a VIMOSZ közös javaslatcsomagot tett le az MTÜ asztalára. Sok pontjával egyet lehet érteni, de minél alaposabban olvassuk, annál inkább az az érzésünk: ez nem a magyar turizmus egészének problématérképe, hanem egy meglehetősen szűk kör érdekeinek és prioritásainak lenyomata.

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Minden egyes elemzés végén ugyanoda jutottunk vissza. Nem ahhoz a kérdéshez, hogy ki legyen az MTÜ vezérigazgatója, ki vezesse a szakmai érdekképviseleteket, vagy melyik politikai erő milyen szervezeti átalakításokat tervez. Sokkal inkább ahhoz az alapvető dilemmához, amelyről meglepően kevés szó esik a hazai szakmai és politikai vitákban: tudjuk-e egyáltalán, milyen turizmust szeretnénk építeni Magyarországon tíz év múlva?

A Virgin Trains újabb fontos engedélyt kapott, és ha minden a tervek szerint alakul, 2030-tól akár napi húsz retúr járattal jelenhet meg London, Párizs, Brüsszel és Amszterdam között. Első látásra ez Richard Branson újabb látványos üzleti visszatérésének tűnik. Valójában azonban sokkal érdekesebb kérdést vet fel: hogyan lehetséges, hogy Európa egyik legfontosabb nemzetközi vasúti piacán több mint harminc éven keresztül gyakorlatilag egyetlen szolgáltató uralta a pályát?