A valódi kérdés már nem az, hogy szükség van-e aktív turizmusra, hanem az, hogy képes lesz-e Magyarország kilépni abból a centralizált, beruházásközpontú turizmuspolitikai modellből, amely az elmúlt években kialakult. Hosszú távon nem az a kérdés, hogy hány új luxusszálloda épül, hanem az, hogy mennyire lesz fenntartható, élhető és gazdaságilag kiegyensúlyozott a magyar turizmus.

A magyar turizmus előtt álló legfontosabb kérdés ma már nem az, hogy hány új szálloda épül még, hanem az, hogy képesek leszünk-e valódi, fenntartható és integrált desztinációként működni. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kapcsán írt elemzésemben a Budapest–Balaton–gyógyturizmus tengely, a szezonális működés problémái, a munkaerőhelyzet, a közlekedési infrastruktúra hiányosságai, valamint a luxusturizmus és a regionális fejlesztés közötti egyensúly kérdéseit vizsg

2020-ban indult a szalloda.blog. Turbulens és csendes idők voltak egyszerre, mára már szinte feledésbe merültek a COVID következményei, akkor azonban megtépázták a turizmust, a vendéglátást, a szállodaipart és minden kapcsolódó szolgáltatást, szükség volt a szakmai párbeszédre, egymás támogatására, ösztönzésére. Ezzel a szándékkal indultunk. 2021 nyarára egy valódi szakmai platform lett ebből a kezdeményezésből. Egy-egy bejegyzést átlagban több mint 5000-en olvastak — döntően

A turizmus nem csak egy mellékes iparág: minden 7. forint kötődik a szektorhoz