Miközben a légitársaságok egyre nagyobb repülőgépeket rendeltek, a repülőterek pedig új utasforgalmi rekordokat ünnepeltek, Európa csendben elveszítette regionális légiközlekedésének jelentős részét és repülőterek maradtak menetrendszerinti járatok nélkül.
Korábban jól működő regionális összeköttetések szűntek meg. A 30, 50, 70 vagy 100 üléses repülőgépek szerepe fokozatosan háttérbe szorult. A legtöbb esetben ezek a döntések teljesen logikus üzleti érvek mentén születtek.
A Tisza-kormány első hivatalos külföldre utazó delegációja ugyanis jellemzően nem kormányzati különrepülőgépekkel, hanem menetrendszerinti légijáratokkal és vasúton utazott. Önmagában ez talán apró részletnek tűnhet, valójában azonban olyan gesztus, amely számos európai országban már tudatos politikai és közlekedéspolitikai üzenetnek számít.