AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá

A Singular Places különleges házigazdákat, személyes ötleteket és fenntartható kezdeményezéseket kapcsol össze – egy olyan nemzetközi hálózatban, amely a magyar turizmus és vidékfejlesztés számára is követendő példa lehet

Privát medence, saját séf, láthatatlan személyzet és teljes szabadság – de vajon fenntartható-e az a luxus, amely minden vendég köré külön szállodát épít?

A magyar szállodaiparnak szüksége van erős érdekképviseletre, talán jobban, mint valaha. Az állam egyszerre szabályozó, adatgyűjtő, támogató, piacalakító és bizonyos értelemben tulajdonosi érdekek közvetett kiszolgálójává tette az MSZÉSZ-t.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 21-én jelentette be, hogy Csendes Olivért kérte fel az MTÜ irányítására. A kinevezésről szóló közlések hangsúlyozták az új vezető stratégiai, innovációs és nemzetközi vállalatirányítási tapasztalatait, valamint korábbi turisztikai szerepvállalását. Arról azonban egyetlen szó sem esett, hogy milyen mandátumot kapott, milyen szervezeti és szakpolitikai változtatásokat várnak tőle, mely korábbi gyakorlatokat kell megszünt

Rekordév után néhány hét alatt zuhant össze a foglaltság, megroppant a légiforgalom, és kiderült: Dubai ereje ugyanaz, ami a sérülékenysége is. A város a nemzetközi mobilitásra, a biztonságérzetre és a folyamatos növekedésre épített. Most nem az a kérdés, hogy túléli-e a válságot, hanem az, milyen áron, milyen vendégekkel és milyen üzleti modellel építi újjá magát.

LED-világítás, törölközőcsere csak kérésre, bambusz fogkefe és néhány növény a lobbyban. Sok szálloda fenntarthatósági kommunikációja még mindig nagyjából eddig jut. Pedig egy városi hotel környezeti és társadalmi hatása nem a fürdőszobai táblácskánál kezdődik – és nem is ott ér véget.

A mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetések rendszerint ugyanoda lyukadnak ki: hány munkahelyet vesz majd el, mikor jelennek meg a robotok a recepción és vajon lesz-e még szükség pincérre, szakácsra vagy szállodaigazgatóra.Pedig a szállodaipar és a vendéglátás szempontjából valószínűleg nem ez a legfontosabb kérdés.Sokkal inkább az, hogy melyik vállalkozás tanulja meg először valóban jól használni a mesterséges intelligenciát?

A szállodát a vendég többnyire kívülről látja. Egy foglalási oldalon, egy weboldalon, egy lobbyban, egy szobában, egy reggelinél, egy wellnessrészlegen vagy egy értékelésben. Szép képek, vonzó árak, csillagok, kimagasló szolgáltatások, remek elhelyezkedés, márkaígéretek és vendégvélemények alapján dönt.

A Velencei-tó ügye 2026 nyarán már régen nem egyszerűen vízügyi kérdés és nem is környezetvédelmi probléma: ez már egy teljes térség bizalmi, kommunikációs és desztinációmenedzsment-válsága, negatív kihatásokkal a turisztikai desztinációra magára is.

Ezért a referendum tétje jóval nagyobb annál, mint hogy Svájc lakossága 10 millió fő alatt marad-e. A valódi kérdés az, hogy ki fog dolgozni a svájci kórházakban, idősotthonokban, éttermekben, szállodákban, építkezéseken, közlekedési vállalatoknál és turisztikai szolgáltatóknál a következő évtizedekben.

Lezárt utcák, bedeszkázott kirakatok, rendkívüli biztonsági intézkedések és több száz ideiglenes munkás. Vajon arányban állnak a G7-csúcstalálkozó gazdasági és diplomáciai előnyei azokkal a társadalmi, környezeti és gazdasági költségekkel, amelyeket a helyi közösség visel?

Miközben a légitársaságok egyre több ülőhelyet kínálnak, a regionális repülés, a konnektivitás és sok esetben maga a turizmus fenntarthatósága került veszélybe

A 2026.05.30-i Bajnokok Ligája döntője Budapesten ismét megmutatta, hogy egy világesemény sikeres lebonyolítása nem a stadion kapuinál kezdődik és nem is ott ér véget. A valódi teljesítmény egy teljes város, sőt egy teljes ország összehangolt működésében mérhető.

Európa legversenyképesebb turisztikai régiói ma már nem az autós turizmusra épülnek, hanem a mobilitás maga is nagyon tudatosan az élmény részévé vált. A modern turista egyre kevésbé akar vezetni, parkolót keresni, forgalomban és dugókban ülni, ráadásul egyre fontosabb számára a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Magyarország lemarad vagy felzárkózik - ez most a legfontosabb kérdés.

A valódi kérdés már nem az, hogy szükség van-e aktív turizmusra, hanem az, hogy képes lesz-e Magyarország kilépni abból a centralizált, beruházásközpontú turizmuspolitikai modellből, amely az elmúlt években kialakult. Hosszú távon nem az a kérdés, hogy hány új luxusszálloda épül, hanem az, hogy mennyire lesz fenntartható, élhető és gazdaságilag kiegyensúlyozott a magyar turizmus.