AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

Svájcban és Skóciában a turizmusstratégia nem szűk körű döntés, hanem demokratikus, széles szakmai részvételre épülő közös munka. Lehet ez végre példa Magyarország számára is?

A MABEUSZ, a MaReSz, a MUISZ, az MSZÉSZ és a VIMOSZ közös javaslatcsomagot tett le az MTÜ asztalára. Sok pontjával egyet lehet érteni, de minél alaposabban olvassuk, annál inkább az az érzésünk: ez nem a magyar turizmus egészének problématérképe, hanem egy meglehetősen szűk kör érdekeinek és prioritásainak lenyomata.

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Az elmúlt hetekben a Szálloda.blog részletesen foglalkozott a Robinson Tours ügyével, majd azzal is, hogyan érvényesíthetik kárigényüket a magyar utasok. Az eset számos olyan kérdést hozott felszínre, amely messze túlmutat egyetlen bolgár utazásszervező történetén: ki lehet ma Európában utazásszervező, milyen végzettség, szakmai tapasztalat, tőke, biztosítás vagy vagyoni biztosíték szükséges ehhez, és ki ellenőrzi, hogy a vállalkozás által átvett összegekhez képest a védelem

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A kormány 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít Debrecen, Hévíz–Balaton és Pécs–Pogány repülőterének 2026-os működésére. A döntés szükségesnek tűnik, hiszen támogatás nélkül a három légikikötő működése is veszélybe kerülhetett volna. Az összeg azonban nem repülőtér-fejlesztési program, hanem mindenekelőtt mentőöv, ezért most nemcsak azt kell megkérdezni, hogy szükség volt-e erre a pénzre, hanem azt is, mire kellene elkölteni, meddig lehet vele eljutni, és mi következik

A touroperátor biztosítási háttere is kérdéseket vet fel A cikk folytatása és a további frissítések itt: https://www.szalloda.blog/post/robinson-tours-%C3%ADgy-ny%C3%BAjthatj%C3%A1k-be-k%C3%A1rig%C3%A9ny%C3%BCket-a-magyar-utasok Folyamatosan frissülő cikk – legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 5. CET 17:32 Csődöt jelentett a Robinson Tours Néhány perce kezdték a Robinson Tours utasai megkapni azt a tájékoztatás, miszerint az utazási iroda felszámolási kérelmet nyújtott be mag

Minden egyes elemzés végén ugyanoda jutottunk vissza. Nem ahhoz a kérdéshez, hogy ki legyen az MTÜ vezérigazgatója, ki vezesse a szakmai érdekképviseleteket, vagy melyik politikai erő milyen szervezeti átalakításokat tervez. Sokkal inkább ahhoz az alapvető dilemmához, amelyről meglepően kevés szó esik a hazai szakmai és politikai vitákban: tudjuk-e egyáltalán, milyen turizmust szeretnénk építeni Magyarországon tíz év múlva?

Ausztria turizmusáról könnyű lenne egyszerű sikertörténetet írni. Rekordszámú vendégéjszaka, magas nemzetközi kereslet, világszerte ismert alpesi desztinációk, jól működő városi turizmus, erős vasút és 2026 júniusában bemutatott új országos turizmusstratégia. Minden adott ahhoz, hogy az osztrák modellt ismét követendő példaként ünnepeljük.

Jegyet vásárolni ma már néhány kattintás. A légitársaság rendszere felismeri az útvonalainkat, dinamikusan változtatja az árat, poggyászt, ülőhelyet, elsőbbségi beszállást, szállást és bérautót ajánl, majd másodpercek alatt levonja a pénzt a bankkártyánkról. Amikor azonban járattörlés, jelentős késés, visszautasított beszállás, hibás átfoglalás vagy vissza nem térített költség miatt a légitársaságnak kellene fizetnie, ugyanez a digitális intelligencia feltűnően gyakran elvesz

A magyar szállodaiparnak szüksége van erős érdekképviseletre, talán jobban, mint valaha. Az állam egyszerre szabályozó, adatgyűjtő, támogató, piacalakító és bizonyos értelemben tulajdonosi érdekek közvetett kiszolgálójává tette az MSZÉSZ-t.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 21-én jelentette be, hogy Csendes Olivért kérte fel az MTÜ irányítására. A kinevezésről szóló közlések hangsúlyozták az új vezető stratégiai, innovációs és nemzetközi vállalatirányítási tapasztalatait, valamint korábbi turisztikai szerepvállalását. Arról azonban egyetlen szó sem esett, hogy milyen mandátumot kapott, milyen szervezeti és szakpolitikai változtatásokat várnak tőle, mely korábbi gyakorlatokat kell megszünt

Budapest–Fót–Veresegyház–Vácrátót–Vác: egy elővárosi vonal, amelyből akár egynapos turisztikai termék is lehetne

Magyarország és Szlovénia földrajzi szomszédok. Mindkettő jelentős természeti, kulturális, gyógyászati és gasztronómiai értékekkel rendelkezik, egyik sem klasszikus tengerparti tömegdesztináció, és mindkettőnek erős regionális versenyben kell pozicionálnia magát. A két ország turizmusstratégiája mégis alapvetően eltérő gondolkodást tükröz.

A turizmusról gyakran különálló témákban beszélünk: szállodák, éttermek, repülőterek, vendégéjszakák, rendezvények, munkaerő, marketing, fejlesztések, támogatások, árak, trendek. Mindegyik fontos, de önmagában egyik sem magyarázza meg, miért működik jól egy desztináció — vagy éppen hogy miért nem.

A szalloda.blog mától új ritmusban, megújuló arculattal folytatódik 7 nap, 7 nézőpont – új napi tematika a szalloda.blog-on

Amikor egy új menetrend szerinti járat indul valamelyik magyar vidéki repülőtérről, néhány napra ismét reflektorfénybe kerül a magyar légiközlekedés. Ünneplnek, ott a sajtó, interjúk készülnek és optimista nyilatkozatok hangzanak el. Ha azonban néhány hónappal vagy néhány évvel később ugyanaz a járat megszűnik, a hangulat szinte egyik napról a másikra megváltozik. A közbeszéd gyorsan ítéletet mond: a repülőtér ismét kudarcot vallott.

A Velencei-tó ügye 2026 nyarán már régen nem egyszerűen vízügyi kérdés és nem is környezetvédelmi probléma: ez már egy teljes térség bizalmi, kommunikációs és desztinációmenedzsment-válsága, negatív kihatásokkal a turisztikai desztinációra magára is.

A magyar vendéglátás és szállodaipar egyik legkényelmetlenebb igazsága ma már nem valahol a háttérben van eldugva, hanem ott áll a reggeliztetőpult mögött, a mosogatóban, a szobaasszonyi kocsinál, a konyhai előkészítőben és a személyzeti bejáratnál.