AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

A Virgin Trains újabb fontos engedélyt kapott, és ha minden a tervek szerint alakul, 2030-tól akár napi húsz retúr járattal jelenhet meg London, Párizs, Brüsszel és Amszterdam között. Első látásra ez Richard Branson újabb látványos üzleti visszatérésének tűnik. Valójában azonban sokkal érdekesebb kérdést vet fel: hogyan lehetséges, hogy Európa egyik legfontosabb nemzetközi vasúti piacán több mint harminc éven keresztül gyakorlatilag egyetlen szolgáltató uralta a pályát?

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

A kormány 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít Debrecen, Hévíz–Balaton és Pécs–Pogány repülőterének 2026-os működésére. A döntés szükségesnek tűnik, hiszen támogatás nélkül a három légikikötő működése is veszélybe kerülhetett volna. Az összeg azonban nem repülőtér-fejlesztési program, hanem mindenekelőtt mentőöv, ezért most nemcsak azt kell megkérdezni, hogy szükség volt-e erre a pénzre, hanem azt is, mire kellene elkölteni, meddig lehet vele eljutni, és mi következik

Rekordalacsony vízállás, buszokra és szállodákra cserélt folyami hajóutak, a közleményekből többnyire kimaradó utasjogok és a személyzetre áthárított válságkezelés

Jegyet vásárolni ma már néhány kattintás. A légitársaság rendszere felismeri az útvonalainkat, dinamikusan változtatja az árat, poggyászt, ülőhelyet, elsőbbségi beszállást, szállást és bérautót ajánl, majd másodpercek alatt levonja a pénzt a bankkártyánkról. Amikor azonban járattörlés, jelentős késés, visszautasított beszállás, hibás átfoglalás vagy vissza nem térített költség miatt a légitársaságnak kellene fizetnie, ugyanez a digitális intelligencia feltűnően gyakran elvesz

A háromórás kártérítési küszöb megmarad, szigorodnak az átfoglalás szabályai, átláthatóbbá kell tenni a kézipoggyászt tartalmazó árakat, és gyorsabb ügyintézésre kényszerülnek a légitársaságok. Az IATA csak nevében reformról, az A4E elszalasztott lehetőségről, a Ryanair „bürokratikus zagyvaságról”, a regionális légitársaságok pedig veszélybe kerülő összeköttetésekről beszélnek. De valóban az utasok fogják megfizetni erősebb jogaik árát?

Budapest–Fót–Veresegyház–Vácrátót–Vác: egy elővárosi vonal, amelyből akár egynapos turisztikai termék is lehetne

A Rail & Fly napjaink egyik legdivatosabb közlekedési fogalma. A légitársaságok és vasúttársaságok kommunikációjában egyetlen utazást, kényelmes csatlakozást, alacsonyabb környezeti terhelést és „seamless”, vagyis megszakítás nélküli utasélményt ígér. A foglalási felületen megjelenik egy vonatpiktogram, a vasúti szakasz bekerül a repülőjegy mellé, az utas pedig azt hiheti, hogy a pályaudvartól a végső célállomásig egyetlen szolgáltatást vásárolt.

Ha ma valaki meghallja azt a szót, hogy luxushajózás, valószínűleg elegáns lakosztályokra, kifogástalan kiszolgálásra, Michelin-szintű gasztronómiára és egzotikus kikötőkre gondol. Mindez valóban része ennek a világnak, de néhány évnyi óceáni és folyami hajós munka után számomra a luxus egészen mást jelent: Nem a hajó méretét. Nem a márványt. Nem a csillogást. Hanem magát az embert, legyen az utas vagy kolléga.

Egy utazás nem akkor kezdődik, amikor valaki belép egy szállodába, hanem már akkor, amikor először megpróbálja kitalálni, hogyan lehet oda eljutni. Ezért kapott külön napot a szalloda.blog-on a mobilitás. A hétfő a mobilitásról, a közlekedésről, az elérhetőségről, az útvonalakról és az utazási döntések hátteréről szól. Egy desztináció versenyképessége nemcsak a kínálaton múlik, hanem azon is, mennyire könnyen, gyorsan, kiszámíthatóan és ésszerű áron közelíthető meg.