Mit mond el az új Tisza-kormány első külföldi útja Magyarország közlekedési kultúrájáról?

Menetrendszerinti és fapados légijáratok, gyorsvonat és Railjet

Az új magyar kormány első hivatalos külföldi útja Lengyelországba, majd Ausztriába vezetett. A legtöbb elemzés várhatóan a diplomáciai és politikai üzenetekre koncentrál majd, pedig az út egy másik szempontból is figyelemre méltó volt, ez a közlekedéspolitika.

A Tisza-kormány első hivatalos külföldre utazó delegációja ugyanis jellemzően nem kormányzati különrepülőgépekkel, hanem menetrendszerinti légijáratokkal és vasúton utazott. Önmagában ez talán apró részletnek tűnhet, valójában azonban olyan gesztus, amely számos európai országban már tudatos politikai és közlekedéspolitikai üzenetnek számít.

Nem arról van szó, hogy egy kormányzati delegáció néhány ezer eurót megspórol egy repülőjegyen, sokkal inkább arról, hogy ugyanazt a közlekedési infrastruktúrát használja, amelyet az állampolgárok, az üzleti utazók és a turisták is nap mint nap igénybe vesznek.

Az útvonal önmagában is beszédes

A teljes útvonal azt sugallja, hogy az új kormány tudatosan törekedett a menetrendszerinti közlekedési szolgáltatások használatára és ezt nemcsak kommunikációs elemként, hanem tényleges gyakorlatként kívánta bemutatni.

A hivatalos program során a delegáció Budapestről Bécsen keresztül Krakkóba utazott az Austrian Airlines menetrendszerinti járatával. Krakkóból Varsóba már nem repülővel, hanem menetrendszerinti gyorsvonattal folytatták útjukat, kihasználva Lengyelország egyik legfontosabb közlekedési gerincvonalát. A delegáció egy része Budapest és Varsó között közvetlenül, a Wizz Air menetrendszerinti járatával utazott, majd ott csatlakozott a programhoz.

A sorból egyedül a Gdańskba vezető szakasz lógott ki, amelyet a lengyel kormány különgépével teljesítettek közösen a lengyel vezetőkkel.

A hazautazás során ismét a közösségi közlekedés dominált. Lengyelorzságból Bécsbe ismét Austrian Airlines járattal, Bécsből Budapestre pedig menetrendszerinti Railjet vonattal érkeztek vissza.

Több ez, mint költségcsökkentés

Az elmúlt 16 évben Magyarországon természetessé vált, hogy a kormányzati utak jelentős része minden indok nélkül is dedikált állami vagy erre a célre bérelt VIP repülőgépekkel történik.

Ezzel szemben Európa számos országában a miniszterek és magas rangú állami vezetők rendszeresen használják a vasutat vagy a menetrendszerinti légijáratokat, igaz ez Svájcra, Ausztriára, Németországra vagy a skandináv országokra.

Ennek jelentősége elsősorban nem gazdasági, a gesztus azt üzeni, hogy a politikai vezetés hajlandó ugyanazt a rendszert használni, amelynek működéséről, fejlesztéséről és finanszírozásáról maga dönt. Ha a közösségi közlekedés megfelelő az állampolgárok számára, akkor megfelelő a döntéshozók számára is.

A közlekedéspolitikában ez sokszor többet jelent, mint egy új stratégia vagy egy látványos beruházási bejelentés.

Nem véletlen, hogy az Austrian Airlinesra esett a választás

A légifuvarozó kiválasztása erre az útra ezért nem pusztán földrajzi logika volt, hanem egy jól működő közép-európai közlekedési modell használatát és egyben elismerését is jelentette. Különösen érdekes ez abból a szempontból, hogy Magyarország a Malév megszűnésével elveszítette saját hub szerepét, miközben Bécs ezt a szerepet sikeresen megerősítette.

Légiközlekedési szakemberként különösen érdekesnek tartom azt, hogy az Austrian Airlines-ra esett a választás. Az AUA ma nem csupán Ausztria nemzeti légitársasága, hanem a Lufthansa Csoport egyik legfontosabb tagja és a Star Alliance meghatározó szereplője.

Bécs repülőtere az elmúlt két évtizedben Közép-Európa egyik legsikeresebb hubjává vált, amely ma már nemcsak az osztrák, hanem részben a magyar utasforgalom számára is fontos kaput jelent a világ felé.

Az Austrian Airlines hagyományosan az európai hálózatos légitársaságok élmezőnyébe tartozik szolgáltatási színvonal, csatlakozási rendszer és operatív megbízhatóság tekintetében. A légitársaság pontossági mutatói rendszeresen az európai átlag felett alakulnak, ami különösen fontos egy olyan út során, ahol több csatlakozás és több közlekedési mód kapcsolódik egymáshoz.

Wizz Air vagy LOT?

Ez természetesen nem közlekedési vagy gazdasági kérdés, hanem sokkal inkább szimbolikus üzenet lehetett volna.

A delegáció egy része a Wizz Air menetrendszerinti járatával utazott Varsóba, ez önmagában logikus választásnak tekinthető. A Wizz Air ma Magyarország legnagyobb légitársasága, az egyik legismertebb magyar kötődésű nemzetközi vállalat, valamint a közép-kelet-európai légiközlekedési piac egyik meghatározó szereplője.

Ugyanakkor felvet egy érdekes diplomáciai és közlekedéspolitikai kérdést is: Vitézy Dávid közlekedési miniszter a lengyel tárgyalások során felvetette a LOT Polish Airlines esetleges erősebb jövőbeni ismételt szerepvállalásának lehetőségét a magyar piacon.

Éppen ezért érdekes eljátszani a gondolattal, hogy milyen üzenete lett volna annak, ha a delegáció a lengyel nemzeti légitársaságot választja. Személyes véleményem szerint ebben a konkrét helyzetben a LOT választása még erősebb diplomáciai gesztust jelentett volna a lengyel partner felé.

A késés, amely valójában erősítette az új kormány közösségi közlekedést támogató üzenetét

Ugyanazokkal az előnyökkel és ugyanazokkal a kellemetlenségekkel találkoztak, amelyekkel bármely más utas is találkozik. A közösségi közlekedés használatának hitelességét sokszor éppen az ilyen apró részletek adják.

A Wizz Air járata végül repülőgépcsere miatt késéssel indult. Első pillantásra ez akár kellemetlen epizódnak is tűnhet, valójában azonban éppen ez mutatta meg leginkább, hogy a delegáció valóban a menetrendszerinti közlekedést választotta és nem lehetett megkerülni az üzemeltetés mindennapi kihívásait.

Mi lesz a magyar kormánygépekkel?

A kérdés legitim és aktuális, mivel ha egy ország jelentős repülőflottával rendelkezik, annak kihasználása nemcsak katonai vagy kormányzati, hanem gazdasági kérdés is.

Az út ugyanakkor egy másik érdekes kérdést is felvet. Mi lesz a Magyar Honvédség által üzemeltetett Airbus A319-esekkel és Falcon 7X repülőgépekkel, ha a jövőben valóban ritkábbá válik a kormányzati különrepülések gyakorlata?

Ezek a repülőgépek jelentős értéket képviselnek. Fenntartásuk, személyzetük és üzemeltetésük komoly költségekkel jár.

Logikus a kérdés, hogy miként lehetne ezeket a kapacitásokat hatékonyabban hasznosítani? Számos országban találunk erre működő példákat, ahol az állami repülőgéppark szabad kapacitásait egyes helyeken ad hoc vagy akár rendszeres polgári charterfeladatokra, egészségügyi mentőrepülésekre, humanitárius missziókra, sportcsapatok szállítására vagy más speciális feladatokra is felhasználják.

Konklúzió

A mostani út alapján úgy tűnik, hogy az új kormány legalább kommunikációs és gesztusértéken szeretné hangsúlyozni a menetrendszerinti közlekedés és a közösségi mobilitás szerepét.

A közösségi közlekedés használata önmagában nem oldja meg a magyar vasút, a légiközlekedés vagy a közlekedési infrastruktúra problémáit, mégis fontos jelzés lehet, hiszen az ilyen jellegű ráutalásoknak a közlekedéspolitikában is van jelentőségük.

Hogy ez egyszeri alkalom marad-e, vagy hosszabb távú gyakorlat kezdete lesz, azt a következő hónapok és évek fogják eldönteni.

Egy dolog azonban biztos: néha egy Austrian Airlines-jegy vagy egy Railjet-jegy többet mond egy ország közlekedési filozófiájáról, mint egy több száz oldalas felületesn és kényszerből megírt stratégiai dokumentum.

Következik:

Külön elemzésben foglalkozunk majd a Hungary Airlines cargo légitársaság körüli kérdésekkel, az állami szerepvállalás lehetséges formáival, valamint azzal, hogy milyen helyet foglalhat el a jövő magyar légiközlekedési stratégiájában.

A szerzőről:

Lassan 35 éve határozza meg az életemet a légiközlekedés is.

Vezetőként és tanácsadóként is több légitársaság működésére volt rálátásom, de a légifuvarozók kijelöléséről szóló több államközi egyezmény módosításában is volt szerepem.

Alapítója voltam az első, speciális igényekre szakosodott közép- és keleteurópai virtuális légitársaságnak még a 90-es évek közepén.

Nemzetközi (légi)jogot Lipcsében tanultam, Airline Management diplomámat Genfben szereztem.

www.pakuts.com