AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

A touroperátor biztosítási háttere is kérdéseket vet fel A cikk folytatása és a további frissítések itt: https://www.szalloda.blog/post/robinson-tours-%C3%ADgy-ny%C3%BAjthatj%C3%A1k-be-k%C3%A1rig%C3%A9ny%C3%BCket-a-magyar-utasok Folyamatosan frissülő cikk – legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 5. CET 17:32 Csődöt jelentett a Robinson Tours Néhány perce kezdték a Robinson Tours utasai megkapni azt a tájékoztatás, miszerint az utazási iroda felszámolási kérelmet nyújtott be mag

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 21-én jelentette be, hogy Csendes Olivért kérte fel az MTÜ irányítására. A kinevezésről szóló közlések hangsúlyozták az új vezető stratégiai, innovációs és nemzetközi vállalatirányítási tapasztalatait, valamint korábbi turisztikai szerepvállalását. Arról azonban egyetlen szó sem esett, hogy milyen mandátumot kapott, milyen szervezeti és szakpolitikai változtatásokat várnak tőle, mely korábbi gyakorlatokat kell megszünt

A szalloda.blog mától új ritmusban, megújuló arculattal folytatódik 7 nap, 7 nézőpont – új napi tematika a szalloda.blog-on

A Velencei-tó ügye 2026 nyarán már régen nem egyszerűen vízügyi kérdés és nem is környezetvédelmi probléma: ez már egy teljes térség bizalmi, kommunikációs és desztinációmenedzsment-válsága, negatív kihatásokkal a turisztikai desztinációra magára is.

A magyar vendéglátás és szállodaipar egyik legkényelmetlenebb igazsága ma már nem valahol a háttérben van eldugva, hanem ott áll a reggeliztetőpult mögött, a mosogatóban, a szobaasszonyi kocsinál, a konyhai előkészítőben és a személyzeti bejáratnál.

A tatai Platán Gourmet jelenlegi formájában történő bezárása nem egyszerű gasztronómiai hír. Sokkal inkább tünet. Egy olyan rendszer tünete, amelyben a szakmai siker, a nemzetközi elismerés és az üzleti fenntarthatóság nem mindig találkozik egymással. A Platán Gourmet nem bukott meg szakmailag, sőt éppen ellenkezőleg: Magyarország egyetlen vidéki két Michelin-csillagos étterme volt, amely a Michelin Guide 2025-ös is megtartotta kétcsillagos minősítését, a budapesti Stand m

Az új kormány hivatalba lépése óta számos területen láthattunk személyi döntéseket, strukturális változásokat, stratégiai bejelentéseket és szakpolitikai prioritásokat. Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az európai uniós források, a gazdaságpolitika és a közlekedés rendszeresen szerepelnek a kormányzati kommunikációban. Van azonban egy ágazat, amely a magyar GDP jelentős részét adja, jelentős bevételt termel és számos vidéki térség gazdasági fejlődésének egyik legfon

Ezért a referendum tétje jóval nagyobb annál, mint hogy Svájc lakossága 10 millió fő alatt marad-e. A valódi kérdés az, hogy ki fog dolgozni a svájci kórházakban, idősotthonokban, éttermekben, szállodákban, építkezéseken, közlekedési vállalatoknál és turisztikai szolgáltatóknál a következő évtizedekben.

Lezárt utcák, bedeszkázott kirakatok, rendkívüli biztonsági intézkedések és több száz ideiglenes munkás. Vajon arányban állnak a G7-csúcstalálkozó gazdasági és diplomáciai előnyei azokkal a társadalmi, környezeti és gazdasági költségekkel, amelyeket a helyi közösség visel?

Miközben a légitársaságok egyre nagyobb repülőgépeket rendeltek, a repülőterek pedig új utasforgalmi rekordokat ünnepeltek, Európa csendben elveszítette regionális légiközlekedésének jelentős részét és repülőterek maradtak menetrendszerinti járatok nélkül. Korábban jól működő regionális összeköttetések szűntek meg. A 30, 50, 70 vagy 100 üléses repülőgépek szerepe fokozatosan háttérbe szorult. A legtöbb esetben ezek a döntések teljesen logikus üzleti érvek mentén születtek.

Miközben a légitársaságok egyre több ülőhelyet kínálnak, a regionális repülés, a konnektivitás és sok esetben maga a turizmus fenntarthatósága került veszélybe

A Tisza-kormány első hivatalos külföldre utazó delegációja ugyanis jellemzően nem kormányzati különrepülőgépekkel, hanem menetrendszerinti légijáratokkal és vasúton utazott. Önmagában ez talán apró részletnek tűnhet, valójában azonban olyan gesztus, amely számos európai országban már tudatos politikai és közlekedéspolitikai üzenetnek számít.

A Pécs–Pogány Repülőtér története lassan két évtizede ugyanazt a mintázatot ismétli: nagy reményekkel induló nemzetközi légijáratok, rövid optimizmus, majd csendes visszavonulás vagy látványos kudarc. Most ismét fordulóponthoz érkezett a történet, a Skyhub PAD 2026.június 10. napjával felfüggeszti működését, ami közvetlenül érinti a Pécs–München kapcsolatot. A frissen a Lufthansa-rendszerébe integrált, a ténylegesen a DAT által üzemeltetett járatok gazdasági okok miatt két hé

Európa legversenyképesebb turisztikai régiói ma már nem az autós turizmusra épülnek, hanem a mobilitás maga is nagyon tudatosan az élmény részévé vált. A modern turista egyre kevésbé akar vezetni, parkolót keresni, forgalomban és dugókban ülni, ráadásul egyre fontosabb számára a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Magyarország lemarad vagy felzárkózik - ez most a legfontosabb kérdés.

A valódi kérdés már nem az, hogy szükség van-e aktív turizmusra, hanem az, hogy képes lesz-e Magyarország kilépni abból a centralizált, beruházásközpontú turizmuspolitikai modellből, amely az elmúlt években kialakult. Hosszú távon nem az a kérdés, hogy hány új luxusszálloda épül, hanem az, hogy mennyire lesz fenntartható, élhető és gazdaságilag kiegyensúlyozott a magyar turizmus.