AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

A szállodaipar és a vendéglátás évek óta munkaerőhiányról beszél, miközben meglepően pontos elképzelése van arról, hogyan kell kinéznie, kommunikálnia és viselkednie az „ideális” munkatársnak. Könnyen lehet azonban, hogy nemcsak emberből van kevés, hanem túl szűk az a kapu is, amelyen hajlandók vagyunk beengedni őket.

A HOTREC friss kutatása szerint a magyar szállodai forgalom 39,8 százaléka online utazási irodákon keresztül érkezik, miközben az európai OTA-piac több mint 85 százalékát mindössze két globális vállalatcsoport uralja. Ez azonban már régen nem csak Booking-történet: ugyanennek a folyamatnak a része Budapest túlzott nemzetközi koncentrációja, a fapados city-break modell, a vidéki belföldi kereslet sérülékenysége, az erős forint, a direkt értékesítés gyengesége és egy olyan turi

ÁFA, szervizdíj, NTAK, szakoktatás, turizmusfejlesztési hozzájárulás és érdekképviselet. Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete augusztusban 21 pontos stratégiai koncepcióval állt elő. Most Facebook-sorozatban kezdte el közérthetően elmagyarázni, hogy pontosan mire gondolt. Az első nyolc magyarázat már megjelent – megnéztük, mit jelentenének a javaslatok a vendéglátás mindennapjaiban.

A Z generáció nem sorban állni akar, hanem választani. De nem csak ők: a jövő szállodájában minden vendég maga döntheti el, mennyi embert és mennyi technológiát kér.

Dübörög a turizmus, egekbe szöktek a szállodai szobaárak, nőtt a kihasználtság – a tulajdonosi oldal mégsem lehet elégedett a csökkenő profit és a növekvő terhek miatt

Közel 800 vendéglátó vállalkozás juthat összesen 4 milliárd forint kedvezményes hitelhez és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, Kapitány István pedig ezt már a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program egyik első látványos eredményeként jelentette be. Csakhogy az 5+5 konstrukciót még az Orbán-kormány dolgozta ki és indította el.

Rekordot dönt az európai turizmus – mindeközben kilenc ország már mínuszban van

Fagyi a tacóban, libamáj a zserbóban – tényleg már mindent mindennel?

84 írás, több mint 81 ezer közösségi megjelenés, közel 20 ezer oldalmegtekintés, országos és szakmai sajtómegjelenések, rádióinterjúk és podcastok. Hatvan nap alatt sok minden történt velünk, de talán nem is a számok a legfontosabbak. Hanem az, hogy egyre több olvasó, szakmabeli, újságíró, szakember és szakértő jelzi vissza: érdemes folytatnunk.

Hamvas Zoltán megszólalt a Bocuse d’Or támogatásának megszüntetéséről, Asztalos István pedig annak ellenére állt ki mellette, hogy saját bevallása szerint ő és szakmai közössége korábban megtapasztalta, milyen érzés az ajtó másik oldalán állni. Ez több egy támogatási vitánál: a szakmai becsületről, a magyar gasztronómia politikától való függetlenségéről és arról is szól, miért volna végre szükség egy teljes magyar gasztropiramisra és annak valódi gazdájára.

Az I. osztályú étteremtől a Michelin-csillagon és a Gault&Millau-sapkán át az OAD-ig és a Google-értékelésig – vendéglátóhelyek minősítése Magyarországon és a világban

A turizmus nem csupán statisztika. Vállalkozások, munkahelyek, családok, települések és emberi történetek összessége. Védjük meg azt, ami még működik – és adjunk valódi esélyt azoknak, akik tisztességesen dolgoznak érte.

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Gyerekbarát, gyerekmentes és felnőttbarát éttermek – pro és kontra, jó és rossz gyakorlatok Kevés olyan kérdés van a vendéglátásban, amely pillanatok alatt képes két táborra osztani az embereket, mint a gyerekek jelenléte egy étteremben.

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Saját fotók, nyugták és helyszíni mérések alapján hasonlítottuk össze a fagylalt árát Ventimigliában, Nizzában, Cannes-ban, Antibes-ban, Genfben és Budapesten. Nemcsak azt néztük meg, mennyit kell fizetni, hanem azt is, mekkora adagot kapunk, milyen élmény társul hozzá, és hány perc munkával lehet megkeresni az árát az adott országban.

A fagylalt ára ma már nem csupán nyári beszédtéma: benne van az alapanyagok, a munka, az energia és az üzemeltetés költsége, a lakosság vásárlóereje, valamint az is, hogy a vendéglátó mennyire becsüli meg a vendéget

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá