AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

Rekordot dönt az európai turizmus – mindeközben kilenc ország már mínuszban van

Fagyi a tacóban, libamáj a zserbóban – tényleg már mindent mindennel?

84 írás, több mint 81 ezer közösségi megjelenés, közel 20 ezer oldalmegtekintés, országos és szakmai sajtómegjelenések, rádióinterjúk és podcastok. Hatvan nap alatt sok minden történt velünk, de talán nem is a számok a legfontosabbak. Hanem az, hogy egyre több olvasó, szakmabeli, újságíró, szakember és szakértő jelzi vissza: érdemes folytatnunk.

Hamvas Zoltán megszólalt a Bocuse d’Or támogatásának megszüntetéséről, Asztalos István pedig annak ellenére állt ki mellette, hogy saját bevallása szerint ő és szakmai közössége korábban megtapasztalta, milyen érzés az ajtó másik oldalán állni. Ez több egy támogatási vitánál: a szakmai becsületről, a magyar gasztronómia politikától való függetlenségéről és arról is szól, miért volna végre szükség egy teljes magyar gasztropiramisra és annak valódi gazdájára.

Az I. osztályú étteremtől a Michelin-csillagon és a Gault&Millau-sapkán át az OAD-ig és a Google-értékelésig – vendéglátóhelyek minősítése Magyarországon és a világban

A turizmus nem csupán statisztika. Vállalkozások, munkahelyek, családok, települések és emberi történetek összessége. Védjük meg azt, ami még működik – és adjunk valódi esélyt azoknak, akik tisztességesen dolgoznak érte.

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Gyerekbarát, gyerekmentes és felnőttbarát éttermek – pro és kontra, jó és rossz gyakorlatok Kevés olyan kérdés van a vendéglátásban, amely pillanatok alatt képes két táborra osztani az embereket, mint a gyerekek jelenléte egy étteremben.

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Saját fotók, nyugták és helyszíni mérések alapján hasonlítottuk össze a fagylalt árát Ventimigliában, Nizzában, Cannes-ban, Antibes-ban, Genfben és Budapesten. Nemcsak azt néztük meg, mennyit kell fizetni, hanem azt is, mekkora adagot kapunk, milyen élmény társul hozzá, és hány perc munkával lehet megkeresni az árát az adott országban.

A fagylalt ára ma már nem csupán nyári beszédtéma: benne van az alapanyagok, a munka, az energia és az üzemeltetés költsége, a lakosság vásárlóereje, valamint az is, hogy a vendéglátó mennyire becsüli meg a vendéget

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá

A Singular Places különleges házigazdákat, személyes ötleteket és fenntartható kezdeményezéseket kapcsol össze – egy olyan nemzetközi hálózatban, amely a magyar turizmus és vidékfejlesztés számára is követendő példa lehet

Privát medence, saját séf, láthatatlan személyzet és teljes szabadság – de vajon fenntartható-e az a luxus, amely minden vendég köré külön szállodát épít?

A magyar szállodaiparnak szüksége van erős érdekképviseletre, talán jobban, mint valaha. Az állam egyszerre szabályozó, adatgyűjtő, támogató, piacalakító és bizonyos értelemben tulajdonosi érdekek közvetett kiszolgálójává tette az MSZÉSZ-t.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 21-én jelentette be, hogy Csendes Olivért kérte fel az MTÜ irányítására. A kinevezésről szóló közlések hangsúlyozták az új vezető stratégiai, innovációs és nemzetközi vállalatirányítási tapasztalatait, valamint korábbi turisztikai szerepvállalását. Arról azonban egyetlen szó sem esett, hogy milyen mandátumot kapott, milyen szervezeti és szakpolitikai változtatásokat várnak tőle, mely korábbi gyakorlatokat kell megszünt

Rekordév után néhány hét alatt zuhant össze a foglaltság, megroppant a légiforgalom, és kiderült: Dubai ereje ugyanaz, ami a sérülékenysége is. A város a nemzetközi mobilitásra, a biztonságérzetre és a folyamatos növekedésre épített. Most nem az a kérdés, hogy túléli-e a válságot, hanem az, milyen áron, milyen vendégekkel és milyen üzleti modellel építi újjá magát.

Gyors, olcsó, látványos – és lehetőleg egészséges is: hogyan írja át a Z és az Alfa generáció a fast food világát?