AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

A Booking.com-on még a Downing Street 10-et is ki lehetett adni. Most már az EU is vizsgálódik.

Magyarországon idén tavasszal és ősszel is közös gasztronómiai kampánnyal jelentkezett a Visit Hungary. Az ötlet jó, az alapanyagok adottak, a vendéglátókban van érdeklődés. A szomszédos országok példái azonban azt mutatják, hogy a gasztroturizmus igazi értékét nem néhány különleges étlap, hanem a mögöttük működő együttműködési és értékesítési rendszer teremti meg.

A szállodaipar és a vendéglátás évek óta munkaerőhiányról beszél, miközben meglepően pontos elképzelése van arról, hogyan kell kinéznie, kommunikálnia és viselkednie az „ideális” munkatársnak. Könnyen lehet azonban, hogy nemcsak emberből van kevés, hanem túl szűk az a kapu is, amelyen hajlandók vagyunk beengedni őket.

Munkaerőhiány vagy rossz munkahely? Külföldről várják már az ausztráliai szállodák is a megoldást

27 ország, 27 eltérő, de merev szállodaminősítési rendszer - ideje egységesíteni és vendégközpontúvá tenni az európai szabályozást

A rövid távú lakáskiadás önmagában nem ellensége a turizmusnak. Az ellenőrizetlen, engedély nélkül működő és a szállodákkal azonos piacon, de gyakran eltérő feltételekkel versenyző lakás viszont már nem „megosztott otthon”, hanem szabályozási kiskapu. A világ nagyvárosai keresik a megoldást. an, ahol gyakorlatilag betiltották, máshol napkorláthoz, társasházi hozzájáruláshoz vagy külön engedélyhez kötötték, és olyan város is akad, ahol külön ellenőri egység vadászik az illegál

A turizmus nem csupán statisztika. Vállalkozások, munkahelyek, családok, települések és emberi történetek összessége. Védjük meg azt, ami még működik – és adjunk valódi esélyt azoknak, akik tisztességesen dolgoznak érte.

A Hotel & More válsága megmutatja, hová vezethet a koncepció nélküli növekedés, és milyen védtelen maradhat a vendég, ha az üzemeltető mögött nincs megfelelő koncepció, elegendő tőke, kontroll és garanciák

2026 augusztusában stratégiai koncepció készült a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesület készítette. Huszonegy pont, öt pillér, adózástól a vízgazdálkodásig. Komoly, végiggondolt anyag, amely a szokásos ágazati kívánságlistáknál lényegesen többet vállal: nem szereplőket akar támogatni, hanem működési környezetet javítani. Ez a szemlélet önmagában érték, és ritka.

Privát medence, saját séf, láthatatlan személyzet és teljes szabadság – de vajon fenntartható-e az a luxus, amely minden vendég köré külön szállodát épít?

A szalloda.blog mától új ritmusban, megújuló arculattal folytatódik 7 nap, 7 nézőpont – új napi tematika a szalloda.blog-on

A Velencei-tó ügye 2026 nyarán már régen nem egyszerűen vízügyi kérdés és nem is környezetvédelmi probléma: ez már egy teljes térség bizalmi, kommunikációs és desztinációmenedzsment-válsága, negatív kihatásokkal a turisztikai desztinációra magára is.

A magyar vendéglátás és szállodaipar egyik legkényelmetlenebb igazsága ma már nem valahol a háttérben van eldugva, hanem ott áll a reggeliztetőpult mögött, a mosogatóban, a szobaasszonyi kocsinál, a konyhai előkészítőben és a személyzeti bejáratnál.

A tatai Platán Gourmet jelenlegi formájában történő bezárása nem egyszerű gasztronómiai hír. Sokkal inkább tünet. Egy olyan rendszer tünete, amelyben a szakmai siker, a nemzetközi elismerés és az üzleti fenntarthatóság nem mindig találkozik egymással. A Platán Gourmet nem bukott meg szakmailag, sőt éppen ellenkezőleg: Magyarország egyetlen vidéki két Michelin-csillagos étterme volt, amely a Michelin Guide 2025-ös is megtartotta kétcsillagos minősítését, a budapesti Stand m

Az új kormány hivatalba lépése óta számos területen láthattunk személyi döntéseket, strukturális változásokat, stratégiai bejelentéseket és szakpolitikai prioritásokat. Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az európai uniós források, a gazdaságpolitika és a közlekedés rendszeresen szerepelnek a kormányzati kommunikációban. Van azonban egy ágazat, amely a magyar GDP jelentős részét adja, jelentős bevételt termel és számos vidéki térség gazdasági fejlődésének egyik legfon

Ezért a referendum tétje jóval nagyobb annál, mint hogy Svájc lakossága 10 millió fő alatt marad-e. A valódi kérdés az, hogy ki fog dolgozni a svájci kórházakban, idősotthonokban, éttermekben, szállodákban, építkezéseken, közlekedési vállalatoknál és turisztikai szolgáltatóknál a következő évtizedekben.

Lezárt utcák, bedeszkázott kirakatok, rendkívüli biztonsági intézkedések és több száz ideiglenes munkás. Vajon arányban állnak a G7-csúcstalálkozó gazdasági és diplomáciai előnyei azokkal a társadalmi, környezeti és gazdasági költségekkel, amelyeket a helyi közösség visel?

Miközben a légitársaságok egyre nagyobb repülőgépeket rendeltek, a repülőterek pedig új utasforgalmi rekordokat ünnepeltek, Európa csendben elveszítette regionális légiközlekedésének jelentős részét és repülőterek maradtak menetrendszerinti járatok nélkül. Korábban jól működő regionális összeköttetések szűntek meg. A 30, 50, 70 vagy 100 üléses repülőgépek szerepe fokozatosan háttérbe szorult. A legtöbb esetben ezek a döntések teljesen logikus üzleti érvek mentén születtek.

Miközben a légitársaságok egyre több ülőhelyet kínálnak, a regionális repülés, a konnektivitás és sok esetben maga a turizmus fenntarthatósága került veszélybe

A 2026.05.30-i Bajnokok Ligája döntője Budapesten ismét megmutatta, hogy egy világesemény sikeres lebonyolítása nem a stadion kapuinál kezdődik és nem is ott ér véget. A valódi teljesítmény egy teljes város, sőt egy teljes ország összehangolt működésében mérhető.