• Pakuts Tamás

Parlez-vous domestique? Beszélsz belföldiül?

Frissítve: márc 8

A bejegyzéshez youtube-interjú is csatlakozik (kattints erre a szövegre!).



Sajnálatos módon még mindig a csodába vetett hit és valamiféle rózsaszín köd lengi be a magyar vendéglátó és szállodaipari szektort (is). Emellett sokakat lebénított a pandémia és csak a kormányzat felé nyújtják ki a kezüket, miközben a pénzügyi támogatáson túl is segítséget, támogatást várnának el. Legyünk őszinték: a kormány és az állami intézmények nem tudnak az érintett ágazatok szereplői helyett gondolkodni és őket összefogni.



Kevesen fogták fel, hogy Csernust idézve már soha nem lesz semmi sem ugyanúgy. De erre fel is lehet készülni, hiszen az ember képes alkalmazkodni…, ha akar. Persze vannak korlátok, sokszor hivatkozunk a lehetőségekre és a forrásokra, néha kényelmesebb másra mutogatni, mint cselekedni.


A nagy nemzetközi elemzők szerint is nagy biztonsággal kimondható, hogy a 2019-es „csoda” a turizmusban, a légiközlekedésben, a tengeri és folyami szállodahajózásban, a szállodaiparban és a vendéglátásban is 2026-2027 előtt nagy bizonyossággal nem fog megismétlődni, de az utazók és a szolgáltatók összetétele is látványos metamorfózison fog átmenni.


Mit jelenthet ez magyar belföldi viszonylatokban?


A 2020-as évet is meghaladó mértékben marad a magyar belföldön, azaz eddigi külföldi utazásai helyett itthon fog költeni várhatóan még néhány évig, mivel a biztonsága, a komfortérzete most ebben a környezetben (azaz belföldön) biztosítható. Ez jelentős változás.


Továbbra is leginkább a vidéki szállodák és vendéglátóhelyek (és azért nem csak a Balaton) fognak a COVID következményeiből profitálni. Azonban itt is várhatók jelentősebb átrendeződések:

  • Csökken a kereslet az átlagos, unalmas, jellegtelen szálláshelyek iránt

  • Növekszik a kereslet (akár magasabb áron is) a tematikus és/vagy magas szolgáltatási színvonalat (komfort, design) kínáló szállások iránt

  • A minőségi, a kor és a vendégek elvárásainak is megfelelő, élményekre, aktivitásokra alkalmas magánszállások, panziók virágkorukat élhetik

  • A különleges elhelyezkedés, a természet közelsége, a környezettudatosság is jobban számít


A vidéki turizmus esetében is fontos, hogy a belföldi vendéghez a saját nyelvén tudjunk szólni, azaz megfeleljünk a vendég igényeinek, de Budapesten kívül eddig kényszer volt a „belföldiül” tudás, hiszen a külföldi turisták áradata csak a fővárosra zúdult. A vidékiek hátránya most helyzeti előny lett.


Budapest teljes turizmusa továbbra is Csipkerózsikaként alussza álmát és arról a külföldi hercegről álmodik, aki majd valamikor a bizonytalan jövőben visszatér. Változatlanul hiányzik egy olyan stratégia, ami Budapestet vonzóvá és megfizethetővé tenné a magyarok számára.


Jelenleg még mindig nincs az Magyar Turisztikai Ügynökségnek tényleges, kézzel fogható, értelmezhető, a COVID okozta helyzetre fókuszáló belföldi stratégiája, nem is beszélve a budapesti helyzet kezeléséről. Hiányoznak a koordinált akciók, a tudatosan felépített kampányok.


A szektort éppen leginkább a beszállítók és a szolgáltatók támogatják, pl. a Telekom vagy a Coca-Cola, akik felfogták, hogy csak a támogatásukkal tudják ügyfeleiket a jövőben megtartani. Szép gesztus és remek CRM-megoldás.


De a fővárosi intézmény, a Budapest Brand sem tudott kijönni eddig semmi igazán hasznossal, a 2020-as kártyás szállodai "akció" egy csúfos kudarc, hiszen tisztességes, igazi országos lefedettségű intenzív kampány sem csatlakozott hozzá, ahogy a résztvevők (szállodák) köre is igen szűkre sikerült és nem is akart bővülni. Ráadásul az akció kőkorszaki weboldala és a regisztráció körülményessége sem támogatták az eredményességet. Pedig az ötlet nem rossz, de tényleges tartalom és a célcsoportok elérése nélkül nehéz valamit sikerre vinni. Talán ezért is a Budapest Brand jelentősen megkésve ugyan, de most megpróbálja magát új szakemberekkel felvértezni, kérdés továbbra is, hogy ennyire megkésve ők mire tudnak jutni és mennyire képesek hitelesek és hatékonyak lenni.


A legjobban a vendéglátósok reagáltak a közvetlen környezetükben élők igényeire a kiszállítás bevezetésével, sokon ennél tovább is mentek: csomagküldő szolgálat, házhoz megy a séf szolgáltatás, stb. Néhány szálloda pedig rugalmasan berendezkedett a hosszútávú home office helyettesítő vagy albérlet-pótló szolgáltatásokra, az AirBnb-vel versenyezve árban és minőségben.


Kétségtelen, hogy a turisztikai minden ágában a szereplők kivárnak és reménykednek. Jó lenne lassacskán tudomásul venni, hogy az idei év igen szűk korlátok között, lényegében külföldi vendégek nélkül és nagyon későn, a nyár közepén vagy végén, csak az átoltottság függvényében indulhat újra. A jó hír, hogy a korábban, de még tavaly is aktívabban külföldre utazók körében is a belföldi utazás lesz az elsődleges, ez pedig már azt is jelentheti, hogy egyesek kiszorulhatnak a vidéki jó szálláshelyekről és „kénytelenek” lesznek Budapestben gondolkodni. Kérdés, hogy Budapest alkalmas-e, szeretné-e illetve, hogy a turizmus ágaiban dolgozók megtanulnak-e addig belföldiül…


További gondolatok és részletek a blogbejegyzéshez kapcsolódó youtube-interjúban hallhatók (kattints a képre és elindul):


A szerzőről:


Pakuts Tamás lassan 35 éve vesz részt aktívan a légiközlekedésben és a turizmusban, közel 20 éve pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban is.


Vezetőként és tanácsadóként is több légitársaság működésére volt rálátása, ahogy szállodákéra, szállodaláncokéra és hajós társaságokéra is, ezek operatív működtetésében, válságkezelésében, fejlesztésében is sikeresen szerepet vállalva.


Jelenleg a világ számos országában van jelen kollégáival szakértőként, tanácsadóként, trénerként a szállodaiparban és a légiközlekedésben is, kollégáival számos új, nemzetközileg is figyelemre méltó projekt fejlesztésén munkálkodnak.

Ha szeretnéd, hogy a postafiókodban landoljanak bejegyzéseink, iratkozz fel itt!



HÍRLEVÉL-REGISZTRÁCIÓ

© 2020 by Pakuts Tamás. Proudly created with Wix.com