AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

Az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete egy kivételesen részletes és alapos szakmai anyagot tett le az asztalra a magyar turizmus és vendéglátás megújításáról, és különösen örömteli számunkra, hogy a 21 pontos koncepció számos megállapítása és javaslata erősen összecseng azzal, amit a Szálloda.blogon az elmúlt hónapokban mi is megfogalmaztunk.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A kormány 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít Debrecen, Hévíz–Balaton és Pécs–Pogány repülőterének 2026-os működésére. A döntés szükségesnek tűnik, hiszen támogatás nélkül a három légikikötő működése is veszélybe kerülhetett volna. Az összeg azonban nem repülőtér-fejlesztési program, hanem mindenekelőtt mentőöv, ezért most nemcsak azt kell megkérdezni, hogy szükség volt-e erre a pénzre, hanem azt is, mire kellene elkölteni, meddig lehet vele eljutni, és mi következik

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Az erős forintot gazdasági sikerként szokás értelmezni, a magyar turizmus számára azonban egyszerre két irányból szűkíti a keresletet: Magyarország drágábbá válik a külföldieknek, miközben Horvátország, Olaszország, Görögország, Ausztria és más külföldi úti célok olcsóbbá válnak a magyar vendégek számára. Az árfolyam önmagában nem magyaráz meg mindent, de ezen a nyáron könnyen az utolsó lökést jelentheti számos, már eddig is sérülékeny szállodai, vendéglátó- és turisztikai vá

Minden egyes elemzés végén ugyanoda jutottunk vissza. Nem ahhoz a kérdéshez, hogy ki legyen az MTÜ vezérigazgatója, ki vezesse a szakmai érdekképviseleteket, vagy melyik politikai erő milyen szervezeti átalakításokat tervez. Sokkal inkább ahhoz az alapvető dilemmához, amelyről meglepően kevés szó esik a hazai szakmai és politikai vitákban: tudjuk-e egyáltalán, milyen turizmust szeretnénk építeni Magyarországon tíz év múlva?

A magyar szállodaiparnak szüksége van erős érdekképviseletre, talán jobban, mint valaha. Az állam egyszerre szabályozó, adatgyűjtő, támogató, piacalakító és bizonyos értelemben tulajdonosi érdekek közvetett kiszolgálójává tette az MSZÉSZ-t.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter július 21-én jelentette be, hogy Csendes Olivért kérte fel az MTÜ irányítására. A kinevezésről szóló közlések hangsúlyozták az új vezető stratégiai, innovációs és nemzetközi vállalatirányítási tapasztalatait, valamint korábbi turisztikai szerepvállalását. Arról azonban egyetlen szó sem esett, hogy milyen mandátumot kapott, milyen szervezeti és szakpolitikai változtatásokat várnak tőle, mely korábbi gyakorlatokat kell megszünt

Az új kormány hivatalba lépése óta számos területen láthattunk személyi döntéseket, strukturális változásokat, stratégiai bejelentéseket és szakpolitikai prioritásokat. Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az európai uniós források, a gazdaságpolitika és a közlekedés rendszeresen szerepelnek a kormányzati kommunikációban. Van azonban egy ágazat, amely a magyar GDP jelentős részét adja, jelentős bevételt termel és számos vidéki térség gazdasági fejlődésének egyik legfon

Európa legversenyképesebb turisztikai régiói ma már nem az autós turizmusra épülnek, hanem a mobilitás maga is nagyon tudatosan az élmény részévé vált. A modern turista egyre kevésbé akar vezetni, parkolót keresni, forgalomban és dugókban ülni, ráadásul egyre fontosabb számára a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Magyarország lemarad vagy felzárkózik - ez most a legfontosabb kérdés.

A valódi kérdés már nem az, hogy szükség van-e aktív turizmusra, hanem az, hogy képes lesz-e Magyarország kilépni abból a centralizált, beruházásközpontú turizmuspolitikai modellből, amely az elmúlt években kialakult. Hosszú távon nem az a kérdés, hogy hány új luxusszálloda épül, hanem az, hogy mennyire lesz fenntartható, élhető és gazdaságilag kiegyensúlyozott a magyar turizmus.

A magyar turizmus előtt álló legfontosabb kérdés ma már nem az, hogy hány új szálloda épül még, hanem az, hogy képesek leszünk-e valódi, fenntartható és integrált desztinációként működni. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kapcsán írt elemzésemben a Budapest–Balaton–gyógyturizmus tengely, a szezonális működés problémái, a munkaerőhelyzet, a közlekedési infrastruktúra hiányosságai, valamint a luxusturizmus és a regionális fejlesztés közötti egyensúly kérdéseit vizsg

A turizmus nem csak egy mellékes iparág: minden 7. forint kötődik a szektorhoz

Eljutni "gazdátlan" repterekre és utazni azok között: Budapest és Zákintosz, így indul a nyaralás...

Restart in tourism, hospitality in Hungary, May 2021, during Covid-19

Kétségtelen, hogy a turisztikai minden ágában a szereplők kivárnak és reménykednek.