.png)
Védőöv az utazási irodáknak, utazásszervezőknek és idegenvezetőknek
- Pakuts Tamás
- 1 nappal ezelőtt
- 12 perc olvasás
11 pontos kompenzációs és újraindítási csomag a szervezett turizmus védelmében
Az utazási irodák, utazásszervezők, beutaztatók és idegenvezetők ma nem egyetlen átmeneti nehézséggel, hanem egymásra rakódó költség-, forgalmi és bizalmi válsággal küzdenek. A kiutaztató vállalkozásokat a repülőjegyárak és a kerozinpótdíjak emelkedése, a szálláshelyek drágulása, a légterek lezárása, a járatok törlése vagy kerülő útvonalra terelése, az iráni és a tágabb közel-keleti helyzet, valamint hazai és külföldi utazásszervezők, légitársaságok és más partnerek fizetésképtelensége sújtja.
Az utazásszervező sok esetben hónapokkal az indulás előtt leköti és részben vagy egészben ki is fizeti a repülőjegyeket, a charterkapacitásokat, a szálláskontingenseket, a transzfereket és a helyi szolgáltatásokat. Ha egy járat megszűnik, egy desztináció biztonsági okból kiesik, vagy egy partner fizetésképtelenné válik, az iroda nemcsak a várható hasznát veszítheti el, hanem az előre kifizetett összegeket is. Mindeközben az utassal szembeni tájékoztatási, segítségnyújtási, átfoglalási és visszatérítési kötelezettségei változatlanul fennmaradnak.
A beutaztató irodákat és desztinációmenedzsment-vállalkozásokat eközben az erős forint, a külföldi partnerekkel korábban rögzített árak és a magyarországi szolgáltatási költségek emelkedése szorítja egyre szűkebb pénzügyi keretek közé. Ezek a vállalkozások gyakran hónapokkal korábban, euróban határozzák meg áraikat, miközben a szállást, az étkezést, a transzfert, az idegenvezetést és a programokat már forintban, az aktuális árszinten kell kifizetniük. Ha közben jelentősen erősödik a forint, az előre kalkulált fedezet részben vagy akár teljes egészében eltűnhet.
A folyami szállodahajózás leállása vagy jelentős visszaesése sem kizárólag a hajótársaságok problémája. Egyetlen elmaradó kikötés egyszerre okoz bevételkiesést a fogadóirodáknak, idegenvezetőknek, buszos és transzfercégeknek, programszervezőknek, kikötői szolgáltatóknak, vendéglátóhelyeknek, múzeumoknak és kulturális intézményeknek. Ezek a vállalkozások és szakemberek a kapacitást előre lefoglalták, a munkát megszervezték, gyakran költségeket is vállaltak, a bevétel azonban saját hibájukon kívül maradt el.
Az utasoktól joggal nem várható el, hogy egy geopolitikai vagy piaci válság teljes költségét megfizessék. De az sem elfogadható, hogy ezt a számlát kizárólag a tisztességesen működő utazási vállalkozásokra és a velük dolgozó szakemberekre terheljük.
Szakértőinkkel áttekintettük az eddigi magyar gyakorlatot, a törvényileg rendelkezésre álló lehetőségeket, az uniós támogatási kereteket, valamint a kiutaztatók, beutaztatók, utazásközvetítők és idegenvezetők eltérő helyzetét. Ennek alapján az alábbi 11 pontos kompenzációs és újraindítási csomagot javasoljuk.
A 11 pontos javaslat röviden
Ágazati válságstáb és azonnali kárfelmérés az MTÜ koordinációjával.
Teljesítményalapú kompenzáció az igazolt fedezet-, jutalék-, utas- vagy forgalomcsökkenés alapján.
Rendkívüli költség- és árfolyam-kompenzáció a repülőjegyek, kerozinpótdíjak, átfoglalások és korábban megkötött devizaszerződések veszteségeire.
Államilag garantált likviditási keret az utas-visszatérítések, átfoglalások és rendkívüli működési költségek finanszírozására.
Kárenyhítés hazai és külföldi partnercsődök esetén, erősebb piacfelügyelettel és korai jelzőrendszerrel.
Külön segítség a folyami szállodahajózás leállása miatt kiesett megrendelések és jövedelmek kompenzálására.
A vagyoni biztosíték, a bankgarancia és a biztosítás költségeinek támogatása, az utasvédelem gyengítése nélkül.
Adó-, járulék-, bér- és fixköltség-támogatás az igazoltan érintett vállalkozások számára.
Az utazásközvetítők kiesett jutalékának és elvégzett ügyfélszolgálati munkájának elismerése.
Egyszerűsített, gyors kompenzációs pályázat az idegenvezetőknek, havi 100–200 ezer forintos támogatással.
Mérhető beutaztatási és újraindítási kampányok az MTÜ és a Visit Hungary konkrét felelősségével, új vendégekért, foglalásokért és hajókikötésekért.
1. Azonnali ágazati kárfelmérés és operatív válságstáb
A kormány, az illetékes minisztériumok, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Visit Hungary, a szakmai szervezetek, a biztosítók, a légitársaságok, valamint a kiutaztató, beutaztató és közvetítő vállalkozások, illetve az idegenvezetők képviselőinek részvételével haladéktalanul létre kell hozni egy operatív válságstábot.
Ennek első feladata egy legfeljebb tíz munkanap alatt elkészülő országos kárfelmérés lenne. Külön kell kimutatni a repülőjegyárak és kerozinpótdíjak emelkedését, a járattörlések és átfoglalások költségeit, az elveszett szállás- és charterelőlegeket, a partnercégek fizetésképtelenségéből eredő károkat, az utasoknak teljesített visszatérítéseket, az utazásközvetítők kiesett jutalékát és az idegenvezetők elmaradt megbízásait.
Ugyancsak vizsgálni kell a beutaztatók korábban megkötött szerződésein elszenvedett árfolyamveszteséget, a folyami szállodahajók törölt kikötéseinek számát, az elmaradt transzferek, kirándulások, idegenvezetések és programok értékét, valamint az előre lekötött, de ki nem használt kapacitások költségét. Nem újabb általános tanulmányra, hanem vállalkozásonként és tevékenységenként ellenőrizhető adatokra van szükség.
Az MTÜ feladata lenne az adatgyűjtés módszertanának kialakítása, az ágazati adatok összesítése és a kormánynak benyújtandó intézkedési javaslat koordinálása. Az eredmények összefoglalóját nyilvánosságra kell hozni, mert közpénzből csak átlátható adatokra épülő program indítható.
2. Igazolható teljesítménycsökkenéshez kötött kompenzáció
Azok a kiutaztató, beutaztató és közvetítő vállalkozások, amelyek saját hibájukon kívül jelentős teljesítménycsökkenést szenvedtek el, közvetlen, vissza nem térítendő kompenzációban részesüljenek. A támogatás ne egyedi döntéseken vagy kapcsolatokon, hanem előre meghatározott, minden pályázóra azonos módon alkalmazott mutatókon alapuljon.
A viszonyítási alap a 2024-es és 2025-ös év azonos hónapjainak vagy negyedéveinek átlaga lehetne. Az összehasonlításnál figyelembe kell venni a tevékenység szezonalitását, és ki kell szűrni az egyszeri, nem jellemző tételeket.
Az utazásszervezőknél nem elegendő a teljes árbevételt vizsgálni, mert annak jelentős része a légitársaságoknak, szálláshelyeknek és más szolgáltatóknak továbbfizetett összeg. A kompenzáció alapja ezért a realizált nettó fedezet, az árrés, az utasszám és a teljesített utak száma lenne. Az utazásközvetítőknél a jutalékbevételt és a foglalások számát, a beutaztatóknál a szolgáltatási fedezetet, a vendégszámot és a teljesített programok értékét, a hajózást kiszolgáló vállalkozásoknál pedig a kikötések, utasok, transzferek és programok számát kellene összehasonlítani.
Igazolt teljesítménycsökkenés | Javasolt kompenzáció |
15–25% | a kiesett nettó fedezet 30%-a |
25–40% | a kiesett nettó fedezet 40%-a |
40% felett | a kiesett nettó fedezet 50%-a |
60% felett | gyorssegély és külön munkahelyvédelmi támogatás |
A számítás alapja egyszerűen ellenőrizhető lenne:
Támogatható veszteség = referencia-időszaki nettó fedezet – tárgyidőszaki nettó fedezet – más forrásból megtérült összeg.
Így az állam nem a teljes elmaradt árbevételt és nem a végül fel sem merült szolgáltatói költségeket térítené meg, hanem a bizonyíthatóan elveszett vállalkozói teljesítmény egy részét.
3. Rendkívüli költség- és árfolyam-kompenzációs alap
Külön, vissza nem térítendő támogatási alapot kell létrehozni az előre nem kalkulálható többletköltségek részleges megtérítésére. Ide tartozhat a szerződéskötést követően megemelt repülőjegyár vagy kerozinpótdíj, a járattörlés miatt szükségessé váló drágább átfoglalás, a megváltozott útvonal többletköltsége, az eredeti szállás kiesése miatt igénybe vett magasabb árú szálláshely, továbbá a rendkívüli transzfer- és hazautaztatási költség.
Az alapnak a beutaztatók igazolt árfolyamveszteségeire is ki kell terjednie. Támogatható lenne a külföldi partnerrel korábban, devizában rögzített szerződéses ár és a teljesítéskor ténylegesen felmerülő magyarországi költségek közötti, a forint erősödéséből eredő veszteség.
Ez nem általános árfolyam-garanciát jelentene. Kizárólag az árfolyamváltozás előtt megkötött, utólag érdemben már nem módosítható szerződések igazolt veszteségére vonatkozna. A támogatásból le kell vonni a biztosítói térítést, a szolgáltatói visszatérítést, az utasra jogszerűen áthárított összeget és az ugyanarra a kárra kapott más támogatást.
4. Államilag garantált likviditási és visszatérítési keret
Az utazásszervezők egyik legsúlyosabb problémája, hogy miközben az utasnak vissza kell fizetniük a részvételi díjat, a légitársaságtól, szálláshelytől vagy külföldi partnertől hónapokig nem kapják vissza a már átutalt összeget. Ezt a pénzügyi szakadékot sok, egyébként életképes vállalkozás nem tudja önerőből áthidalni.
Ezért kedvezményes kamatozású, állami kezességgel biztosított válság-likviditási hitelkeretet kell nyitni. A forrás utas-visszatérítésekre, átfoglalásokra, új repülő- vagy szálláskapacitás lekötésére, külföldön rekedt utasok hazaszállítására és a működés rövid távú finanszírozására lenne használható. A konstrukcióhoz legalább tizenkét hónapos tőketörlesztési türelmi idő és többéves futamidő szükséges.
A hitel egy része vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna, ha a vállalkozás teljesíti az utasokkal szembeni kötelezettségeit, megőrzi a munkahelyeket, és a támogatási időszak után is folytatja működését. Az utas pénzének védelmét nem szabad fellazítani; éppen azért kell segítséget adni az irodának, hogy a visszatérítéshez való jog ténylegesen érvényesülhessen.
5. Hazai és külföldi partnercsődökből eredő károk enyhítése
Külön kárenyhítési jogcímet kell létrehozni azokra az esetekre, amikor egy magyar utazási vállalkozás hazai vagy külföldi utazásszervező, légitársaság, szálláshely, fogadóügynökség vagy más előre kifizetett szolgáltató fizetésképtelensége miatt szenved el veszteséget.
A közelmúltban az Unitravel fizetésképtelensége, a Travel Teachers engedélyének visszavonása és az utasok pénze körül kialakult bizonytalanság, majd a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatóként működő Robinson Tours fizetésképtelensége is megmutatta, hogy nem egyetlen elszigetelt esetről beszélünk. Az ügyek jogi háttere és biztosítási rendszere eltérő, a következmény azonban közös: az utasok bizonytalanságba kerülnek, a közvetítő irodák pedig elveszíthetik jutalékukat és munkájuk ellenértékét.
A támogatás feltétele a követelés és a kifizetés igazolása, valamint a szükséges jogi lépések megtétele lenne. Ha a követelés később részben vagy egészben megtérül, azt el kell számolni az állammal. A rendszer így elkerülné a kettős finanszírozást, de nem kényszerítené az életképes magyar vállalkozást arra, hogy éveket várjon egy felszámolási vagy biztosítói eljárás lezárására.
A csődök megelőzése érdekében erősíteni kell a piacfelügyeletet, a biztosítéki összegek rendszeres ellenőrzését, valamint a hatóságok, a biztosítók, az utazásszervezők és a közvetítők közötti korai információcserét is. Egy működő rendszer nemcsak a csőd után kártalanít, hanem lehetőség szerint még a tömeges károk bekövetkezése előtt jelez.
6. Kárenyhítés a folyami szállodahajózás leállása miatt
Külön támogatási lehetőséget kell biztosítani azoknak a vállalkozásoknak és szakembereknek, akiknek a folyami szállodahajózás leállása vagy jelentős visszaesése miatt dokumentált megrendeléseik maradtak el. A kompenzáció alapja az elmaradt szolgáltatás nettó fedezete, valamint az a már felmerült költség lehetne, amelyet a szolgáltató a lemondás ellenére sem tudott elkerülni.
A támogatás a beutaztató irodák mellett kiterjedne a hajós programokat lebonyolító DMC-kre, idegenvezetőkre, buszos és transzfercégekre, programszervezőkre, kikötői szolgáltatókra és más közvetlen beszállítókra. A jogosultságot korábban visszaigazolt megrendeléssel, szerződéssel, kapacitáslekötéssel, törlési értesítéssel vagy a korábbi időszak rendszeres forgalmával lehetne igazolni.
A beutaztatás kára nem mérhető kizárólag vendégéjszakákban. Az elmaradó külföldi csoport vagy hajókikötés mögött sokszereplős szolgáltatási lánc áll, amelynek minden tagja bevételt veszít.
7. A vagyoni biztosíték és a biztosítási költségek támogatása
Az utazásszervezőknek előírt vagyoni biztosíték az utasok védelmének egyik legfontosabb eleme, ezért annak gyengítése nem lehet része a mentőcsomagnak. Indokolt viszont a biztosításhoz, bankgaranciához vagy más biztosítéki formához kapcsolódó díjak és finanszírozási költségek átmeneti részleges átvállalása.
Emellett állami viszontgarancia-rendszert is létre lehetne hozni a biztosítók és pénzügyi intézmények mögött. Ez nem váltaná ki a vállalkozások saját felelősségét, de rendszerszintű válság esetén megerősítené az utasok befizetéseinek védelmét, mérsékelné a biztosítási piac terhelését, és csökkentené annak veszélyét, hogy egy nagyobb partnercsőd dominóhatást indítson el.
8. Adó-, járulék- és munkahelyvédelmi intézkedések
Legalább 20 százalékos igazolt teljesítménycsökkenés esetén automatikus, pótlékmentes adó- és járulékfizetési halasztást vagy részletfizetést kell biztosítani. Az utazásszervezés különleges árrésadózási szabályai miatt a NAV-val közösen olyan átmeneti elszámolási gyakorlat szükséges, amely nem terheli adóval a járattörlés, visszatérítés vagy partnercsőd miatt ténylegesen nem realizált árrést.
Legalább 25 százalékos visszaesés esetén az állam hat hónapig átvállalhatná a megtartott munkavállalók bérköltségének 30 százalékát, 40 százalék feletti visszaesésnél pedig 50 százalékát. A támogatás feltétele a munkahelyek megtartása, a köztartozásmentes működés és a dolgozók továbbképzése lenne.
A súlyosan érintett kisvállalkozások korlátozott összegű segítséget kaphatnának az iroda bérleti díjára, a foglalási rendszerek díjára, a szakmai biztosításra, a bankgaranciára és más, forgalom nélkül is fennmaradó fix költségekre.
9. Az utazásközvetítők munkájának és kiesett jutalékának elismerése
Az utazásközvetítő iroda gyakran hónapokig dolgozik egy foglaláson, majd járattörlés, desztinációváltás vagy szervezői csőd esetén elveszíti jutalékát. Ennek ellenére továbbra is ő fogadja az utas hívásait, segíti a dokumentációt, közvetít a szolgáltatóval, és sokszor saját költségén végzi el a teljes válságkezelési ügyintézést.
Az igazolhatóan elvégzett, de önhibán kívül díjazás nélkül maradt közvetítői és ügyfélszolgálati munkára külön átalánykompenzációt kell bevezetni. Az összeg alapja a törölt foglalások száma, a korábban visszaigazolt jutalék, illetve az igazolható ügykezelési munka lehetne.
E nélkül éppen azok a helyi, személyes ügyfélkapcsolatot biztosító kis- és középvállalkozások tűnhetnek el, amelyekhez az utas baj esetén ténylegesen fordulni tud.
10. Egyszerűsített kompenzációs program az idegenvezetőknek
Az idegenvezetők számára nem életszerű ugyanazt a fedezet- és költségszámítást előírni, mint egy nagyobb utazásszervezőnél. Sokan egyéni vállalkozóként, átalányadózóként, társas vállalkozásban vagy nyugdíj mellett dolgoznak, több különböző irodától és hajós partnertől kapva megbízásokat.
Számukra egy rövid online adatlapból és néhány igazoló dokumentumból álló egyszerűsített pályázatot kell indítani. Ne legyen szükség pályázatíróra, üzleti tervre, bonyolult költségvetésre vagy többéves fenntartási kötelezettségre.
A jogosultság feltétele legalább 20 százalékos, idegenvezetésből származó bevétel- vagy munkanapcsökkenés lenne. A visszaesést NAV-bevallással, bevételi nyilvántartással, számlaösszesítővel, korábbi megrendeléssel, utazási iroda vagy DMC visszaigazolásával, illetve törlési értesítéssel lehetne igazolni.
Igazolt bevétel- vagy munkanapcsökkenés | Javasolt támogatás |
20–30% | havi 100 000 Ft |
30–50% | havi 150 000 Ft |
50% felett | havi 200 000 Ft |
A támogatás első körben három hónapig járna, és a helyzet fennmaradása esetén további három hónappal meghosszabbítható lenne. Alternatív megoldásként a dokumentáltan elmaradt idegenvezetői díj 50 százaléka térülhetne meg, havi 200 ezer forintos felső határig. A két támogatási forma közül csak az egyik lenne igénybe vehető.
A kérelmeket tíz munkanapon belül el kellene bírálni, a már az állam rendelkezésére álló NAV-adatokat pedig nem szabad ismét bekérni. A rendszer utólagos, szúrópróbaszerű ellenőrzéssel működhetne.
11. Beutaztatási, értékesítési és folyami hajózási újraindítási program
A kárenyhítés önmagában nem elég: valódi megrendeléseket és vendégeket is vissza kell hozni. Ebben az MTÜ-nek és a Visit Hungarynek konkrét, egymástól elkülönített feladata lenne.
Az MTÜ feleljen az ágazati kárfelmérésért, a támogatási programok szakmai előkészítéséért, a kormányzati koordinációért, az átlátható pályázati kiírásokért és az eredmények ellenőrzéséért. A Visit Hungary pedig nemzeti turisztikai marketingszervezetként a külföldi B2B kapcsolatokért, a küldőpiaci kampányokért, valamint az utazásszervezőkkel, utazási irodákkal, légitársaságokkal és hajótársaságokkal kialakított együttműködésekért feleljen. Ez összhangban áll a Visit Hungary saját meghatározásával is, amely szerint nemzetközi B2B partnerségeket, közös kampányokat, értékesítési missziókat és szakmai tanulmányutakat szervez.
Az utazási irodák, DMC-k, idegenvezetők és szolgáltatói konzorciumok feladata konkrét, értékesíthető programok és tartalmak kidolgozása, külföldi partnerkapcsolataik aktiválása és a vendégek magyarországi kiszolgálása lenne. A részvételt minden megfelelő szakmai és pénzügyi feltételt teljesítő vállalkozás előtt meg kell nyitni, nem kizárólag előre kijelölt „kiemelt partnereknek”.
A program eredményét nem megjelenésszámban és reklámfilmek nézettségében, hanem új foglalásokban, vendégekben, csoportokban, hajókikötésekben, vendégéjszakákban és igazolható magyarországi költésben kell mérni.
Hungary Is Ready – bizalom-helyreállító B2B kampány
A Visit Hungary a legfontosabb küldőpiacokon külön kampányban szólítsa meg a külföldi utazásszervezőket, utazási irodákat, légitársaságokat és rendezvényszervezőket. A cél ne általános országimázs-építés, hanem konkrét magyar programok visszahelyezése a 2026–2027-es katalógusokba és foglalási rendszerekbe.
A kampányhoz közös marketingtámogatás, értékesítési misszió, online termékbemutató, partneri workshop és magyarországi szakmai tanulmányút kapcsolódhatna. A támogatás teljesítményalapú lenne: új program, új charter, új csoport vagy igazolt vendégforgalom után járna.
Danube Back on Board – a folyami hajózás újraindítása
A hajózás újraindulásakor a Visit Hungary külön B2B-akcióban keresse meg a Dunán működő hajótársaságokat és hajós utazásszervezőket. A cél Budapest és a magyarországi kikötők programkínálatának visszaépítése, új vidéki kirándulások kialakítása és a magyarországi tartózkodási idő meghosszabbítása lenne.
A pályázó magyar konzorciumoknak együtt kellene bemutatniuk a kikötést, a transzfert, az idegenvezetést, a vendéglátást, a kulturális programot és a vidéki kirándulást. A program eredményét a visszahozott kikötések, utasok, programok és magyarországi költés alapján kellene mérni.
One More Night in Hungary – Maradj még egy éjszakát!
A beutaztatók támogatást kaphatnának olyan csomagok kialakítására, amelyek a hajóút, körutazás vagy konferencia előtt vagy után legalább egy további magyarországi éjszakát generálnak. Budapest mellett vidéki helyszínek, gyógy- és wellnessprogramok, gasztronómiai utak és kisebb városok is bekerülhetnének a kínálatba.
A támogatás csak ténylegesen létrejött foglalás, vendégéjszaka és magyarországi szolgáltatói költés után járna. A cél nem az olcsóbb értékesítés, hanem a hosszabb tartózkodás és a magasabb helyi költés ösztönzése lenne.
Foglalj biztonsággal!
Belföldi tájékoztató kampány mutassa be, milyen védelmet jelent az engedéllyel és megfelelő vagyoni biztosítékkal működő utazási vállalkozás, mit kell ellenőriznie az utasnak foglalás előtt, és hová fordulhat probléma esetén.
A kampány nem takarhatja el a korábbi csődök tanulságait. Éppen azzal teremthet újra bizalmat, ha közérthetően bemutatja az utas jogait, a biztosítási rendszer működését, valamint a jogszerűen működő és ellenőrzött vállalkozások ismérveit.
Hungary Through Local Eyes – Magyarország helyi szemmel
A Visit Hungary idegen nyelvű digitális tartalmakban, rövid videókban, online városnézésekben és élő programbemutatókban vonja be a megfelelő nyelvtudással és helyismerettel rendelkező magyar idegenvezetőket. A kampány egyszerre adhatna munkát a szakembereknek és mutathatná be Magyarországot személyesebb, hitelesebb hangon.
Az idegenvezetők közreműködése díjazott szakmai szolgáltatás legyen, ne ingyenes „láthatósági lehetőség”. A kampányba bekerülő szakembereket nyílt, átlátható felhívással kell kiválasztani.
Bring Your Group to Hungary – Hozza a csoportját Magyarországra!
A kampány külföldi csoportszervezőket, egyesületeket, klubokat, oktatási intézményeket, vállalati utaztatókat és kisebb szakmai tour operatorokat szólítana meg. A Visit Hungary és a magyar beutaztatók közösen kínálhatnának könnyen foglalható, több árkategóriában elérhető, konkrét magyarországi programcsomagokat.
A közös marketingtámogatás csak ténylegesen megvalósult csoport, vendégéjszaka és magyarországi költés után járna. Így a kampány nem újabb általános hirdetési költés, hanem mérhető értékesítési eszköz lenne.
Discover More Than Budapest – Fedezze fel Budapestnél is többet!
A program célja, hogy a Budapestre érkező külföldi vendégek legalább egy vidéki helyszínt is felkeressenek, illetve a külföldi utazásszervezők többállomásos magyarországi körutazásokat építsenek be kínálatukba. A pályázó csomagoknak legalább két térséget, helyi szolgáltatókat és magyar idegenvezetőt is be kellene vonniuk.
Az ösztönzés nem a vendégek Budapestről történő „elterelését”, hanem a tartózkodási idő meghosszabbítását és a turisztikai költés területi szélesítését szolgálná.
Szigorú feltételek, gyors döntés és nyilvános támogatások
A támogatás kizárólag jogszerűen működő, köztartozásmentes, a szükséges biztosítékokkal rendelkező vállalkozásoknak és igazoltan dolgozó szakembereknek járjon. Ne kaphasson közpénzt az, aki már a rendkívüli helyzet előtt fizetésképtelen volt, szabálytalanul használta fel az utasok pénzét, vagy nem tudja hitelt érdemlően igazolni veszteségét.
A vállalkozói kérelmeket legfeljebb tizenöt, az idegenvezetői egyszerűsített pályázatokat legfeljebb tíz munkanapon belül el kell bírálni. Az 50 százalékot meghaladó teljesítménycsökkenést elszenvedő pályázóknak gyorsított eljárást kell biztosítani, és a megítélt támogatás egy része előlegként is kifizethető lenne.
A kedvezményezettek nevét, a támogatás összegét, jogcímét és az elért eredményt nyilvános, kereshető adatbázisban kell közzétenni. Az ellenőrzésben az állami szervek mellett a fogyasztóvédelem, a szakmai szervezetek, a biztosítók, valamint független pénzügyi és turisztikai szakértők is vegyenek részt.
Az utas számára felajánlott átfoglalás vagy utalvány kizárólag önkéntes lehet. Az állam ugyanakkor garanciát vállalhatna az önként elfogadott utazási utalványokra, növelve az utas biztonságát és mérsékelve az iroda azonnali likviditási terhét.
Nem kiváltságot, működő védőövet kérünk
A mentőcsomag nemcsak a tengerparti nyaralásokat értékesítő utazásszervezőkről szól. Ugyanúgy szól a Magyarországra külföldi vendégeket hozó beutaztatókról, a folyami szállodahajók programjait megszervező irodákról, az utazásközvetítőkről, az idegenvezetőkről, a transzfercégekről és mindazokról, akik a szervezett turizmus háttérhálózatát működtetik.
Ha egy repülőjáratot törölnek, egy hazai vagy külföldi utazásszervező fizetésképtelenné válik, az erős forint elviszi egy korábban megkötött szerződés fedezetét, vagy egy szállodahajó nem érkezik meg Budapestre, a veszteség nem egyetlen vállalkozásnál keletkezik. Végigfut a teljes turisztikai értékláncon.
Nem egy-egy hangos vagy jó kapcsolatokkal rendelkező szereplő egyedi megmentésére, hanem minden igazoltan érintett vállalkozás és szakember előtt nyitva álló, átlátható védőövre van szükség. A cél nem a normál piaci kockázatok megszüntetése és nem a rosszul működő cégek közpénzből történő életben tartása. A cél annak megakadályozása, hogy tisztességesen működő vállalkozások és szakemberek saját hibájukon kívül, rendkívüli külső események miatt veszítsék el működőképességüket.
A támogatási konstrukciók az uniós jog keretei között is kialakíthatók. Az általános de minimis szabály alapján egy vállalkozás három év alatt legfeljebb 300 ezer euró ilyen támogatásban részesülhet; nagyobb, rendszerszintű programhoz külön állami támogatási konstrukció és szükség esetén európai bizottsági jóváhagyás szükséges.
A legrosszabb megoldás az lenne, ha megvárnánk az újabb magyar utazási vállalkozások bedőlését, majd utólag vizsgálnánk, hogyan lehetett volna megelőzni a bajt. A turizmusban a bizalom lassan épül fel, de néhány nap alatt összeomolhat. Ezért most kell cselekedni: az utasokért, a munkahelyekért, a tisztességesen működő vállalkozásokért, az idegenvezetőkért és a magyar turizmus biztonságáért.
Felhasznált jogszabályok és szakmai források
213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről
473/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről
Az Európai Unió 2026/1024 irányelve a csomagutazások szabályainak módosításáról
Az Európai Bizottság 2023/2831 rendelete a de minimis támogatásokról
Magyar Turisztikai Ügynökség – szakmai feladatok és turizmusstratégia
Hozzászólások