A csend volt a válságkezelés. Öt hónap, zéró államtitkárság, egy válaszra sem méltatott szakma

Pakuts Tamás | 2026. október 6.

Május 11-én Kapitány István külön turisztikai államtitkárságot ígért. Október 6-án államtitkár nincs, helyettes államtitkár neve nincs, stratégia nincs. Közben lement egy nyár, amelyben a forint, a Duna, a Velencei-tó és a Balaton egyszerre szólt. A kormány, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium és az MTÜ egyik vészhelyzetre sem válaszolt érdemben. A szakma nyílt jelzéseire, a 34 pontos vendéglátós csomagra, a beutaztatók válságjavaslatára és a szalloda.blog kérdéseire sem.

A szalloda.blog a cikk elkészítése előtt megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot vezető minisztert, a gazdaságfejlesztési államtitkárt, az MTÜ és a Visit Hungary vezetését, valamint az Országgyűlés turisztikai albizottságának tagjait.

Arra kértük őket, segítsenek megvonni az új kormány turizmusirányításért viselt felelősségének első 150 napos mérlegét: mit tartanak eredménynek, mit tekintenek elmaradásnak, mely döntésekre büszkék, és mely kérdésekben látnak még feladatot.

Érdemi válasz egyik megkeresettől sem érkezett.

Az egyhangú hallgatás így maga is része lett a mérlegnek. Sőt, nehéz nem úgy látni, hogy a hallgatás maga a 150 nap szaldója. Sajnos.

És egy 2026.10.07.örömteli frissítés a cikk végén.

A Tisza-kormány május 12-én alakult meg. A turizmus azóta sem kapott politikai otthont. Kapott egy minisztert, akinek a naptárában az energia, az ipar és a befektetői bizalom van elöl. Kapott egy gazdaságfejlesztési államtitkárt, Fábián Ágnest, aki a nyilvánosságban nem beszél az ágazatról. És kapott ügynökségi vezetőket, akiket a miniszter egyes szám első személyben nevezett ki, a régi körből.

Ez nem irányítás. Guller Zoltánt eltüntették. A NER-es kötődést otthagyták, és ahol kiesett, visszahozták.

Guller ment. Ugyanaz a kör maradt a fazék mellett

Guller nevét évekig joggal kritizálták. Vetített, ködösített, a konkrétumot sajtóreggelire cserélte. A Tisza ezt a gyakorlatot ígérte lebontani. Októberben ez a név már nincs a székben. A módszer viszont igen, és gyengébben, de átmentették.

Július 3-án Kapitány visszahívta pozíciójából Gullert. Július 21-én Csendes Olivért nevezte ki az MTÜ élére. Csendes februárig a Visit Hungary vezérigazgatója volt, ugyanabból a házból. Augusztusban Róna Andrea került a Kisfaludy-támogatáskezelő élére, Tóth Andrea az EXPO 2027-re, Boros Botond a Visit Hungaryra. Róna szakmai és üzleti előéletének dokumentálható kapcsolódásai a Quaestor és Tarsoly Csaba környezetétől a Demján-környezeten, a Hunguesten és a Mészáros-érdekeltségeken át egy Rahimkulov-érintettségű cégfelvásárlásig vezetnek. Az összeférhetetlenségi papír nem nyilvános.

A Kapitány által levezényelt személycsere tehát minden csak nem rendszerváltás. A NER-es kötődést nem bontották le. Otthagyták, és ahol egy név kiesett, vissza- vagy behoztak egy másik jobban csengőt.

A kommunikáció közben alulmúlja a Guller-éveket, pedig azokat agyonkritizálták, joggal. Meghaladni jelenleg még nem sikerült, de sikerült jócskán alá menni. Guller alatt legalább volt üzenet, ha az üzenet gyakran szám volt valódi tartalom nélkül. Most zárt háttérbeszélgetés van, az MTI-n keresztül kiposztolva, saját honlapon közzétett stratégia nélkül.

Ugyanaz a vetítés: történelmi lehetőség, 2036, tizenegy beavatkozási terület.

Ugyanaz a ködösítés: hetven szervezet, lista nélkül, 4100 visszajelzés, a teljes kérdéslista és módszertani háttér nélkül, 3400 átnézett szerződés, megállapítás nélkül.

És ugyanaz a konkrétumhiány, csak kevesebb mondattal.

A Turizmus Világnapján még a szakmát sem köszöntötték.

A nyári vészhelyzetekre nem válaszoltak.

Guller korában ez botrány volt. Most ez lett az új normalitás.

Amit a tárca még mindig nem mért fel

A turizmushoz a nemzetgazdasági teljesítmény mintegy 14 százaléka kötődik közvetlenül: ez minden hetedik forint. Az MTÜ október 5-én szűkebben számolt, a szállás és a vendéglátás a GDP 7 százaléka, húsz további ágazattal együtt 14 fölé ér. A mi becslésünkben a társszolgáltatókkal ez jelenleg 21%., így a turizmus gazdasági hatása azonban ennél jóval szélesebb láncon jelenik meg: busz, hajó, idegenvezetés, fürdő, attrakció, reptér, önkormányzati bevétel és számos helyi szolgáltatás függ attól, hogy a vendég megérkezik és költ. Nem ágazati dísz. Aki csak a 7-et látja, a felét sem látja.

Ez mintegy 400 ezer munkavállaló és család. Háztartásaikkal együtt egymilliós nagyságrendű választói kör. A vendéglátás az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója. Kritikus tömeg, nem kísérőprogram egy energetikai miniszter naptárában. A Tisza ezt öt hónap alatt nem mérte fel. Különben nem egy helyettes államtitkár nélküli gazdaságfejlesztési titkárság árnyékában intéznék, és nem a régi körrel pótolnák a választ.

Az ígéret egy mondat volt. A visszavonás: intézmény

A Gazdasági és Energetikai Bizottság előtt, 2026. május 11-én Kapitány azt mondta: a turizmusnak külön államtitkárságot hoznak létre, hogy az ágazat újra megfelelően legyen stratégiailag irányítva. Nem folyosói félmondat volt. Leírták az MTI, az Infostart, az Origo és a Turizmus.com tudósításai.

Május 13-án a Magyar Közlöny a turizmust, a vendéglátást, az utazásszervezést és az országmárkát a gazdasági és energetikai miniszterhez tette a vallási turizmus kivétel, mert az a kulturális tárcánál maradt. Tárcaszintű felelősség lett, nem államtitkárság.

Május 24-én a közlönyben megjelent a GEM négy államtitkára: Fábián Ágnes Margit gazdaságfejlesztési, Porcher Áron Somerville parlamenti, Tótth András energetikai, Zolnay Judit külgazdasági. Turisztikai államtitkár nincs azóta sem a névsorban. Kapitány aznap azt írta, hogy a lista nem végleges. Zolnay neve egy napig felmerült a területtel kapcsolatban, aztán külgazdaságot kapott.

Május 28-án az MSZÉSZ alelnöke a kecskeméti közgyűlésen már azt mondta a tagságnak, hogy a terület Fábián Ágneshez került és dedikált államtitkár helyett helyettes államtitkári szint várható. A helyettes államtitkár neve azóta sem jelent meg, mert nincs.

Az ígéret nem csúszott. Először helyettes államtitkársággá, aztán csenddé zsugorodott.

Fábián hivatalosan felügyeli a turizmust. Nyilvános programja, önálló megszólalása, kezdeményezése lényegében nincs. A kinevezéseket Kapitány jelenti be. A szakma nem tudja, kit kereshet.

Kérdeztünk. Írásban ígértek. Nem válaszoltak

Június 15-én a szalloda.blog huszonöt kérdést küldött a Miniszterelnökségnek, a GEM-nek, a közlekedési és a vidékfejlesztési tárcának. Később a lista harmincötre nőtt. Irányítás, szervezet, stratégia, felelős, egyeztetés, közlekedés, vidék, munkaerő. Nem jelszó.

A gazdaságfejlesztési államtitkárság írásban válaszadást ígért. A válasz több hónapja nem érkezett meg.

Augusztus 16-án közérdekű adatigénylést adtunk be a turisztikai vezetők kiválasztásáról. A határidő augusztus 31. volt. Érdemi válasz és határidő-hosszabbítás sem jött. Szeptember 1-jei felszólítás után érkezett az utólagos hosszabbítás. A válasz semmitmondó és lekezelő, érdemi tartalom nélkül.

A dunai szállodahajók elmaradásáról, az idegenvezetők, a buszosok, a beutaztatók és a kapcsolódó szolgáltatók kieső bevételéről konkrét javaslatokat küldtünk a GEM-nek. Válaszra sem méltattak.

Amíg senki nem kérdez, nincs mit megmagyarázni. Amikor a szakma kérdez, először csend van, aztán időt kérnek. A veszteségre még időt sem, azt egyszerűen generálják.

A nyár, amely következményeit senki nem kezelte

A KSH szerint 2026 augusztusában közel 2,6 millió vendég 6,9 millió vendégéjszakát töltött a turisztikai szálláshelyeken. A vendégszám 7,3, a vendégéjszaka 5,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva a vendég 11 százalékkal volt kevesebb. A külföldi vendég augusztusban 13 százalékkal csökkent. Budapesten a külföldi forgalom 15, a Balatonnál 14 százalékkal esett. A belföldi vendég a Balatonnál 3,6 százalékkal volt kevesebb. Január–augusztusban a vendég 0,9 százalékkal, a külföldi 2,9 százalékkal fogyott.

Júniusban az előfoglalás még erősnek látszott. A SabeeApp szerint a nyári előfoglalás országosan 31,5, Budapesten 65,5 százalékkal állt a 2025-ös bázis felett. Az előfoglalás nem lett vendég. Az MTÜ október 5-én már okként nevezte meg a nyáron az euróval szemben mintegy 10 százalékkal erősödő forintot. Intézkedésként nem tartotta fontosnak, hogy beavatkozzon.

A bevétel közben a számok alapján összegszerűségében nőtt, a szálláshelyeké 794-ről 809 milliárd forintra. Ez ár, nem siker. Egy látogatásra az uniós átlag szerint 851 euró, nálunk mindössze 600–640 euró jut. A Balaton nyári kihasználtsága 60 százalék körül van, januárra 20–24-re esik.

Az erős forint a külföldi vendéget drágítja, a forintban denominált költséget nem. Júniusban Flesch Tamás, a Magyar Szállodaszövetség vezetője elmondta: év elején 390–400 forintos euróval terveztek a szállodák, nyár elején 350–356 volt az árfolyam, eurónként 40–50 forint veszteség, forintköltség mellett. Július végén Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke 15–20 százalékos balatoni vendéglátós visszaesésről beszélt, az első félévben egyes cégeknél 20–30 százalékról. Budapesten ugyanez a minta. Célzott közteher, átmeneti marketing, csoportos beutaztatói mentőcsomag nem volt.

A Balaton már nem olyan mint az időjárás, annál is kiszámíthatatlanabb lett. Augusztusban a külföldi vendégek száma 14, a belföldieké 3,6 százalékkal esett vissza. Júniusban már az is hír volt, hogy több balatoni vendéglátós a trend és a munkaerő növekvő hiánya és emelkedő bérigénye miatt ki sem nyit. Szezonhosszabbítás, elérhetőség, csomagajánlat a visszaesés heteiben már nem is indult.

A Velencei-tó nem metafora. Augusztusban a gárdonyi strandon a víz olyan alacsony volt, hogy a kötelező fürdővíz-mintavételt sem tudták elvégezni, az évre fürdőzési tilalmat rendeltek el. Szeptember 9-én Agárdnál 10 centimétert mértek, október 5-én reggel 4-et. Egy évvel korábban 69 centiméter volt ugyanez a mérce. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint egy év alatt közel egy négyzetkilométerrel csökkent a vízfelület. A szeptemberi, 47 vállalkozásos helyi felmérésben a válaszadók 76 százalékának 2019-hez képest csökkent az árbevétele, 39 százaléknál a visszaesés meghaladta a 40 százalékot, 18 százalék a bevétel több mint négyötödét elveszítette. 52 százalék a tó állapotát jelölte meg fő oknak. 2019-ben még 160 ezernél több vendégéjszakát regisztráltak a tónál, mostanra ez százezer alá esett, benne az EFOTT mintegy 20 ezer éjszakájával, amelyet jövőre már nem itt rendeznek. Október elején több mint ötven helyi szereplő ült össze Pázmándon, „Élet a tavon túl” címen. Turisztikai vészcsomag a GEM-től és az MTÜ-től nincs. Amikor az MTÜ-t erről kérdeztük és a helyi önkormányzatokat, nem akartak válaszolni. A hallgatás ugyanis nem számonkérhető.

Az alacsony vízállás a dunai szállodahajókat is kivitte. A MABEUSZ egyik tagvállalatánál július közepe óta 192 tervezett hajóérkezésből 106-ot lemondtak, a tervezett forgalom több mint 55 százaléka elmaradt. Az amerikai piacon az utasok 20–30 százaléka mondta le a folyami hajós utakat, további 10–15 százalék közvetlenül Bécsbe ment. A korábban budapesti utasforgalom 30–45 százaléka esett ki. A szakma a teljes láncon közel 70 százalékos kimaradást jelzett. A hajók most elviszik máshová a csoportos szállást, a városi programot, a buszos transzfert és az idegenvezető napi díját is. A beutaztatók, az idegenvezetők és buszos cégek sokszor az utolsó pillanatban, kötbér nélkül esnek el a megrendeléstől.

Pécs-Pogány, Hévíz-Balaton, Debrecen és a többi regionális reptér nem egy kis pénzcsomaggal áll majd talpra, ez csak átmeneti gyógyír. Nincs légügyi stratégia, tehát a beutaztatásnak nincs mire építenie a fővároson kívül, látványosan hiányzik ezen a területen a külügyi, a közlekedési és a turizmusért felelős intézmények közös gondolkodása és a jövőt építő stratégia megalkotása. A Budapest Airport kapacitása közben a plafonhoz közelít, a kerozin miatt több társaság a téli járatok szüneteltetését vagy a járatsűrűság csökkentését fontolgatja. Új küldőpiacot hirdetni Kanada, Hollandia és Svédország felemlegetésével, miközben a vidéki kapuk zárva maradnak (PSO hiányában a vidéki repülőterek csendben elhalnak), és a külföldi turisztikai képviseletek rendszerét sem állítják vissza, így mindez csak egy nehezen számonkérhető újabb marketingmondat.

Külön tétel a Robinson Tours ügye. A magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező, bolgár bejegyzésű utaztató céget, amely gyakorlatilag csak a magyar piacra dolgozott, csak annak összeomlása után vette ki a kormányhivatal a nyilvántartásból. Az utas nem tudta, melyik állam védi a pénzét. A GEM erről sem adott értékelést.

Ki mit írt, mit kért és mi jött helyette

Nyáron a szakma nem maradt néma, de a címzettek (GEM, MTÜ, Visit Hungary) csak hallgattak és lapítottak.

A Magyar Beutaztatók Szövetsége szeptember 15-én az MTI-n keresztül üzent. Lassú Lilla alelnök elmondta: a problémát jelezték az MTÜ-nek, egyeztetést kértek. Kértek kormányzati szintű, ágazatközi munkacsoportot az MTÜ, a Visit Hungary, a vízügy, a hajózás, a közlekedés, Budapest, a kikötők és az érdekképviseletek részvételével. Kértek országos kár- és forgalomkiesési felmérést, mert senki nem látja egyben, hány hajóút, kikötés, utas és vendégéjszaka esett ki. Kértek a következő szezon előtti válságprotokollt: hajózhatósági adat, alternatív kikötő, kapacitásmozgatás, nemzetközi kommunikáció, költségmegosztás témákban. Kérték a lemondási kockázatok és a célzott kárenyhítés vizsgálatát. Figyelmeztettek: ha jövőre is alacsony a víz, a társaságok Bécsnél vagy Pozsonynál fordulhatnak vissza, Budapest jobb esetben egynapos buszos kirándulás helyszíne vagy inkább egy kockázatos és kihagyható állomás lesz. A MAHART PassNave szerint évi közel 600 ezer szállodahajós utas érkezik az országba. Október 5-én az MTÜ háttérbeszélgetésén ez a láncszem nem is szerepelt. Munkacsoport, felmérés, protokoll, kárenyhítés: jelenleg nincs.

Szeptember 23-án négy szövetség, az MVI kezdeményezésére, 34 pontos javaslatcsomagot tett le. Aláírók: MSZÉSZ, MÉSZ, VIMOSZ, MVI. A lényeg: az egyszerűsített foglalkoztatás 120 napos korlátjának eltörlése vagy 150–180 napra emelése, turisztikai idénymunkás-szabály, pótlékmentes 12 órás műszak, adómentes lakhatási támogatás a hazai mobilitásra, hároméves járulékkedvezmény a hazatérő magyarokra, a harmadik országos szakképzett munkaerő engedélyezésének gyorsítása.

Kértek 5 százalékos áfát minden alkoholmentes italra és ételre, helyben és elvitelre egyaránt, a rendezvényi vendéglátás mentesítését a reprezentációs teher alól, és egységes, MTÜ által koordinált rövid távú lakáskiadási stratégiát a kerületi teljes tiltások helyett. Erre a csomagra a GEM és az MTÜ október 6-ig érdemben nem válaszolt. Az október 5-i háttérbeszélgetés az adminisztráció csökkentését jövőbeli beavatkozási területnek nevezte. Ez a beavatkozási terület olyan katonásan, háborúsan hangzik. A 34 pont nincs a válaszban.

Augusztus 10-én az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete közzétette „A magyar turizmus és vendéglátás megújításának stratégiai koncepciója” című 21 pontos javaslatcsomagját. Nem újabb panaszkodásnak szánták: az elmúlt évek vállalkozói visszajelzéseit rendezték egy stratégiai anyagba, a konyhától a turizmusirányításig. A Szálloda.blog aznap ismertette. A GEM, az MTÜ és a Visit Hungary erre sem válaszolt. A séfegyesület nem ült az első ötös asztalnál. A 21 pont azóta is a fiókban van, miközben a minisztérium hetven névtelen egyeztetésről beszél.

Júniusban a szállodaszövetség árfolyamriadót fújt. Júliusban a vendéglátós ipartestület a balatoni és budapesti forgalomesést mondta ki. Szeptemberben a Velencei-tó vállalkozói saját fórumot tartottak, mert állami turisztikai címzett nem volt. A szalloda.blog június 15-e óta kérdez, augusztus 16-a óta adatot kér, a dunai veszteségekre javaslatot küldött. Az írásos válaszígéret teljesítetlen.

Ki szólt	Mikor	A lényeg	Mire reagált a kormány, a GEM, az MTÜ
Magyar Szállodaszövetség, Flesch Tamás	2026. június	Eurónként 40–50 forint kiesés a szállodai tervhez képest, forintköltség mellett	Nincs célzott árfolyam- vagy költségválasz
szalloda.blog	június 15., majd 35 kérdés; augusztus 16. adatigénylés; dunai javaslatok	Irányítás, felelős, stratégia, kinevezések, hajós veszteséglánc	Írásban ígért válasz nem jött. Adatigénylés határideje lejárt, hosszabbítás csak felszólítás után. Dunai javaslatra válasz nincs
Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Kovács László	2026. július	Balatoni vendéglátás −15–20%, egyes cégeknél az első félévben −20–30%, Budapesten hasonló	Nincs
Robinson Tours utasai	nyár	Bolgár bejegyzésű, magyar piacú utaztató összeomlása	Kivették a nyilvántartásból, miután összeomlott. Értékelés, felügyeleti korrekció nincs
Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete	2026. augusztus 10.	21 pontos stratégiai koncepció a turizmus és a vendéglátás megújítására, a szakma tapasztalataiból	Nincs válasz. Az első ötös körben nem ültek
MABEUSZ, Lassú Lilla, MTI	2026. szeptember 15.	Hajóérkezések több mint 55%-a elmaradt egy tagnál; munkacsoport, kárfelmérés, válságprotokoll, kárenyhítés. A láncon a szakma közel 70%-os kimaradást jelzett	Jelzést kaptak az MTÜ-hez. Munkacsoport, felmérés, protokoll nincs. Október 5-én szóba sem került
MSZÉSZ, MÉSZ, VIMOSZ, MVI	2026. szeptember 23.	34 pontos versenyképességi és foglalkoztatási csomag, 5%-os áfa az alkoholmentesre, egységes rövid távú lakáskiadási stratégia	Érdemi válasz nincs. Az adminisztrációcsökkentés ígéret maradt
Velencei-tavi vállalkozók, „Élet a tavon túl”	2026. szeptember–október	76%-nál bevételcsökkenés 2019-hez képest, fürdőzési tilalom, 4 cm-es víz	Vízügyi fórum. Turisztikai vészcsomag nincs

Öt szervezet, aztán hetven név nélkül

Az első egyeztetési kör résztvevője az a bizonyos öt szervezet, az "Ötök" volt: MSZÉSZ, VIMOSZ, MaReSz, MUISZ, MABEUSZ. Fontos érdekképviseletek, de együtt sem fedik le a magyar turizmust, bár hajlamosak magukat így beállítani. A 34 pontos csomag aláírói közül az MVI és a MÉSZ ebbe az első körbe nem fért be. Vidéki kis szálláshely, idegenvezető, fürdő, attrakció, aktív turizmus, hajó, busz, regionális reptér az első asztalnál nem ült.

Ezeknek a szervezeteknek a vezetőin, nagy tagjain és üzleti hátterén keresztül ugyanaz a nagyvállalati és kapcsolati kör ül az asztalnál, amely 2018 óta a kormányzati tárgyalások állandó vendége volt Orbánéknál és Gulnernél. Lehetett volna egyenesen Csányi Sándorral, Garancsi Istvánnal vagy Szíjj Lászlóval is egyeztetni. Az érdekstruktúra számos ponton ugyanoda vezet. A korábbi rendszer privilegizált tárgyalói köre nem cserélődött le attól, hogy a miniszter új.

Október 5-én Csendes Olivér egy zárt háttérbeszélgetésen azt mondta: több mint hetven szakmai szervezettel egyeztettek. A Világgazdaság hatvanról írt. Lista nincs. Egy szervezet igazolta magát: az MKFE szeptember 24-én a közlekedési munkacsoportban volt.

A számoknál is maradt kérdés. A korábban publikált NTAK-felmérés 2725 vállalkozás válaszairól szólt, az október 5-i háttérbeszélgetés már 4100 szolgáltatói visszajelzést említett. Lehet, hogy több külön adatfelvétel összesítéséről van szó. A nyilvánosság számára azonban nem látható, hogyan áll össze a két szám, milyen kérdésekkel, milyen mintából és milyen módszertannal. A transzparencia jól hangzik mint lózung, de az is marad, ha nem gyakorolják.

A párbeszéd attól nem lesz ágazati, hogy a minisztérium behívja a régi ismerősöket, aztán egy sajtóbeszélgetésen hetvenre kerekíti a létszámot.

Amit október 5-én bejelentettek és ami nincs mögötte

A háttérbeszélgetésről az információ az MTI-n ment ki. Csendes Olivér, Boros Botond és Horváth Zoltán ült az asztalnál. Saját honlapon közzétett közlemény, letölthető stratégia, kormányrendelet nincs.

Ami elhangzott címszavakban: év végéig stratégiai munkaváltozat, 2036-ig forgatókönyvek. Tizenegy beavatkozási terület. 21 ezer Kisfaludy-projektből mintavétellel mintegy 3400 szerződés, külső jogi irodával, az iroda neve és a megállapítások nyilvánosságra hozatala nélkül. Vissza nem térítendő helyett hitel. Külképviselet nem lesz. NTAK-adatokhoz jogszabálytervezet a GEM-nél, decemberi határidővel. Új küldőpiac: Kanada, Hollandia, Svédország. Regionális desztinációmenedzsment körülbelül három év. múlva Uniós turisztikai pénz igazán csak 2028 után lesz.

Szeptember 5-én Kapitány a Facebookján 800 vállalkozásnak ígért egyenként 10 millió forintot, fele hitel, fele vissza nem térítendő, összesen 4 plusz 4 milliárd, a Ganz Ábrahám program címszava alatt. A kérelmek közel 80 százaléka vidékről jött. Szűk, örökölt konstrukció új névvel. Nem válasz a Velencei-tóra, a hajókra, a Balatonra, a 34 pontra és a forintra.

A név cserélődött. A kötődés nem

A kinevezések listája részben ismert. Aki Gullert kritizálta a vetítésért, annak most nincs mire hivatkoznia, ha ugyanezt a kört és ugyanezt a ködöt elfogadja, csak még kevesebb használható részlettel. A minisztérium az elvárható összeférhetetlenségi vizsgálatot nem tette közzé (kérdés, hogy volt-e). Az átlátható eljárás nem támadás a kinevezettek ellen, hanem első sorban az ő védelmük lenne. A hiánya pont az, ami a NER-es személyzeti logikát idézi: a név cserélődhet, a kötődés marad, minden máshoz meg senkinek semmi köze.

Szeptember 27-én, a Turizmus Világnapján a szakma országszerte programokat tartott. A kormány, a GEM és az MTÜ vezetői részéről szeptember 30-ig nem találtunk a szakmához szóló nyilvános köszöntést. A Visit Hungary közben közel száz eseményt kommunikált. Az eseményt tudják kezelni illetve kommunikálni. A vészhelyzeteket nem.

Betartott ígéret, be nem tartott ígéret

Betartott ígéret, szűken: Elindult a Kisfaludy-kihelyezések mintavételes átvilágítása: 21 ezer projektből mintegy 3400 szerződés, külső irodával, eredmény nélkül közzétéve. Volt szakmai egyeztetés, először öt szervezettel, később legalább az MKFE-vel. Október 5-én először mondták ki nyilvánosan, hogy a mennyiség mellett a költés és a kihasználtság a szűk keresztmetszet. Szeptember 5-én elindult egy szűk, 4 plusz 4 milliárdos pályázati ablak a Ganz Ábrahám program címszava alatt.

Be nem tartott ígéret: A külön turisztikai államtitkárság, május 11. után. A helyettes államtitkár, amelyet május végén még említettek, név nélkül. A júniusban írásban ígért válasz a 25, majd 35 kérdésre. A stratégia, amelyet azóta is év végére ígérnek, és amely nincs. A nyári válságkezelés, amely a „stratégiai irányítás” ígéretének a tartalma lett volna. A MABEUSZ által kért munkacsoport, kárfelmérés és válságprotokoll. A 34 pontos foglalkoztatási csomag. Az Étrend 21 pontja. A Velencei-tó turisztikai vészcsomagja. A balatoni szezon mentése. A légügyi stratégia. Az országimázs. A név szerinti egyeztetési lista. Az uniós turisztikai forrás, amely 2028 utánra csúszott. A Turizmus Világnapja, amelyen a szakmát nem köszöntötték.

Öt hónap kevés egy 2036-ig szóló stratégiához. Nem kevés ahhoz, hogy egy kiszáradó tóra, egy elmaradó hajóra és egy üres balatoni hétre valaki a kormányból rákérdezzen.

A turizmus nem benzinkúthálózat, és nem a régi érdekkör újranyitott ajtaja.

Négyszázezer dolgozó, a családjaikkal együtt egymilliós nagyságrendű választói kör, és a nemzetgazdasági teljesítmény mintegy 14 százalékához kapcsolódó rendszer. Ezt nem lehet egyes szám első személyben irányítani, és nem lehet azokkal tárgyalni helyette, akik az előző rendszer asztalánál ültek, miközben a veszteséget levélben jelzőket válaszra sem méltatják.

Gullert elküldeni könnyű volt és látványos. A kötődést bontani, és a Guller-évek kommunikációjánál tisztábban beszélni, nem. Öt hónap után a Tisza turizmusstratégiáért felelős emberei a kritizált gyakorlat alatti szinten teljesítenek egyelőre, véletlenül sem fölötte.

A turizmusnak, együtt a vendéglátással és a kapcsolódó szolgáltatásokkal legalább egy önálló államtitkárság kell megfelelő, hozzáértő, szakértő aparátussal, de leginkább egy új gazda egy szeretőbb szívű és befogadóbb minisztériumban. A desztináció, a víz, a hajó, a reptér és a vidék ezek szerint nem fér el jól egy inkább energetikai mint gazdasági miniszter portfóliójában.

Amíg ez nincs kimondva és nincs kijelölve a gondos gazda, az október 5-i történelmi lehetőség csak egy mondat. A nyár pedig már elmúlt.

Jön a tél, jönnek az újabb étterembezárások, a szállodai csődök, utazási irodai gondok - ehhez nem kell jósnak lenni.

A június 15-én feltett kérdések, a 34 pontos csomag és a dunai javaslatok továbbra is nyitva állnak. Ha a minisztérium válaszol, a választ közöljük.

FRISSÍTÉS | Talán 150 nap kellett a kijózanodáshoz

2026.10.07.

A cikk megjelenése után Asztalos István, az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete képviseletében arról számolt be, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél egy olyan szakmai egyeztetésen vett részt, ahol – megfogalmazása szerint – végre nem pusztán egymás meghallgatása történt meg, hanem érdemi párbeszéd is kialakult.

A beszélgetésen a vendéglátás adózási, foglalkoztatási, képzési és szabályozási kérdései mellett szóba került az NTAK-adatszolgáltatás, a turizmusfejlesztési hozzájárulás, a szervizdíj, az 5 százalékos ételáfa, a vidéki desztinációk erősítése és a helyben maradó turisztikai jövedelem kérdése is. Asztalos külön kiemelte, hogy az MTÜ-ben ezúttal valódi szakmai meghallásra érzett szándékot.

Ez önmagában még nem stratégia, nem döntés és nem válságkezelés. De jelzés.

Talán 150 nap kellett ahhoz, hogy a turizmusirányításban a kommunikáció helyét elkezdje átvenni a párbeszéd. Ha így van, ez már a helyes irány első jele lehet.

A következő kérdés már nem az, hogy meghallgatják-e a szakmát, hanem az, hogy mi történik azzal, amit elmondott.

AI-transzparencia: A cikk elkészítéséhez mesterséges intelligenciát használtunk kutatási, szerkesztési, nyelvi és vizuális támogatásra. A tényállításokat, adatokat, forrásokat, következtetéseket és a végleges szöveget emberi szerkesztő ellenőrizte és hagyta jóvá. Az illusztrációk egy része mesterséges intelligenciával készült; ezek szerkesztőségi, szemléltető képek, nem dokumentumfotók.