• Pakuts Tamás

Fapadossá váló szállodai reggelik?

Frissítve: jan 5



Mekkora élmény volt sokunknak gyerekként, de még felnőttként is egy bőséges, jó szállodai reggeli – kinek-kinek a maga szintjén a kis vidéki panzióban vagy a luxust kínáló ötcsillagosok ragyogó és puccos, roskadozó büféiről.


Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor szabadon lehetett letarolni a svédasztalt - sóhajtanak fel sokan és búslakodnak azon, hogy a púposra tömött büfék eltűnnek illetve csak korlátozottan, üvegfalak mögé szorítva és pincérekkel felügyelve állnak rendelkezésre, már ahol…



Különbözőek vagyunk habitusra is, étkezési igényeinkkel is, de éppen az utazásunk célja is más lehet és ez meg is határozza, hogy milyen szállodát és hol foglalunk, egy azonban közös: a legtöbbünknek a szállodai reggeli (ha már szálloda) a nap-indító rituálé része, az a nyugalom és kényelem, amit otthon nem engedünk meg magunknak: hosszan elücsörögni a gondosan összeválogatott hideg és meleg ételekből álló reggeli mellett, akár több kávét és egy jó narancslevet is elszürcsölni…


A COVID-intézkedések „betettek” egyesek szerint a szállodai reggeliknek. Kétségbeesésből, de sokszor talán bizonytalanságból és fantáziátlanságból eredően is valóban elég siralmassá vált a reggeli kínálat és az élmény maga is. De a COVID csak egy meglovagolható ürügy a lusta menedzsereknek és a sóher tulajdonosoknak.


Nemrég külföldön egy-egy NH és Four Points by Sheraton szállodában jártunk, illetve itthon egy magyar white label üzemeltető kezelésében lévő vidéki hotelben. Ismerve a márkákhoz tartozó COVID előtti reggeliket és azok kínálatát és élményét, bizony megijedtünk és nagyot csalódtunk, mert úgy gondoltuk, hogy szervezéssel és jó ötletekkel akár jobb is lehetne az új szállodai reggeli élménye. Amíg a meglátogatott láncoknál felejthetővé, sőt elkerülendővé vált a szállodai reggeli, addig a hazai hotelben a kivitelezés egészen jól sikerült, nem csorbult a reggeli élménye és intimitása sem.


Mivel találkoztunk ezekben a lánchoz tartozó szállodákban? Frusztrált vendégekkel és még frusztráltabb felszolgálókkal, unalmas, rugalmatlan, konstans és limitált kínálattal, ami jóval alulmaradt a korábbi választéknál és várakozással, sorban állással is: mindazzal, amivel pont nem kellene normál, COVID-mentes időszakokban sem szembesülni. Ráadásul mindez elrontja a korábbi szállodai reggelikkel kapcsolatos emlékeinket és szertefoszlatja azt az illúziót, hogy valaha lehet még meghitten, nyugodtan indítani a napot, megalapozva egy sikeres üzleti tárgyalást vagy erőt adni egy jó városnézéshez vagy kiránduláshoz.



Természetesen azokban a luxushotelekben, ahol eddig is létezett a „büfén túli élet”, azaz a meleg ételek frissen a konyhából vagy a látványkonyhából megfelelően tálalva és felszolgálva és nem melegen tartó edényekből kerültek a vendég elé, ott könnyebb volt az átállás és a svédasztalos kínálatnak, menün szereplő, választható ételekké konfigurálása.



A jelen helyzetben azzal kell szembesülnünk, hogy a szállodák vezetői és Food & Beverage managerei pánikvakságban szenvednek és nem ismerik fel sem a lehetőséget az új helyzetben, sem elszakadni nem tudnak a korábbi (talán nem is annyira jó és sokkal költségesebb) gyakorlattól, ráadásul egy újabb rájuk zúduló teherként élik mindezt meg.



Pedig a reggelizésnek, a bruncholásnak van kultúrája és sok helyen komoly hagyománya is, vannak jó reggelizőhelyek, egyes éttermek meg is látták ebben a lehetőséget, mint például az egyik budapesti ikonikus hely idestova két évtizede. De ez nem büfé, hanem étlapról választható hideg és/vagy meleg ételek sora, illetve komplett, különböző igényekre szabott reggeli vagy brunch menük.


Mindez kiszámítható módon, könnyen kalkulálhatóan lenne becsempészhető a szállodákba, csak el kellene lesni a jó praktikákat. COVID-szempontból is remek lehetőség lenne: elkerülhető lenne a sorban állás, az ide-oda mászkálás, de a szállodák belső értékesítési rendszerein, az okos hotel-tv-ken még időre rendelhetővé is lehetne mindezt tenni, azaz a konyha, a felszolgálók is képesek lennének felkészülni a vendégre, annak érkezésére és kiszolgálására.


Kevesen látják be a szálloda- és étteremvezetők közül, hogy ugyan magasabb a munkaerő igénye egy felszolgált reggelinek, ugyanakkor kevesebb anyagfelhasználással a vendég igényeinek megfelelő, élményszámba menő napindító ételsort lehet kínálni. A megtartott és megbecsült munkaerő loyalitása pénzben nem mérhető érték.


És az élményszerűségen, az egyediségen van a hangsúly, nem kizárva a hagyományos ételeket és igényeket:


Szeretnénk, ha a vendégek fejével lennének képesek a szálloda- és étteremvezetők gondolkodni, amihez szívesen nyújtunk segítséget coachinggal, tréningekkel és koncepciókkal a hozzánk hasonlóan gondolkodó szakemberekkel.



A szerzőről:


Pakuts Tamás lassan 35 éve vesz részt aktívan a légiközlekedésben és a turizmusban, közel 20 éve pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban is.


Vezetőként és tanácsadóként is több légitársaság működésére volt rálátása, ahogy szállodákéra, szállodaláncokéra és hajós társaságokéra is, ezek operatív működtetésében, válságkezelésében, fejlesztésében is sikeresen szerepet vállalva.


Jelenleg a világ számos országában van jelen kollégáival szakértőként, tanácsadóként, trénerként a szállodaiparban és a légiközlekedésben is, kollégáival számos új, nemzetközileg is figyelemre méltó projekt fejlesztésén munkálkodnak.

Ha szeretnéd, hogy a postafiókodban landoljanak bejegyzéseink, iratkozz fel itt!