top of page
Keresés

A NER írta ki és Kapitány István aratja le a sikert – Hogyan lett az 5+5-ből a TISZA Ganz Ábrahám Programjának sikere?

  • Szerző képe: Pakuts Tamás
    Pakuts Tamás
  • 10 órával ezelőtt
  • 10 perc olvasás

Közel 800 vendéglátó vállalkozás juthat összesen 4 milliárd forint kedvezményes hitelhez és ugyanennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, Kapitány István pedig ezt már a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program egyik első látványos eredményeként jelentette be. Csakhogy az 5+5 konstrukciót még az Orbán-kormány dolgozta ki és indította el, a kérelmek hónapokkal a kormányváltás előtt érkeztek be, a KTH élén ugyanaz a vezető maradt, aki már az előző rendszerben is ott volt, az MTÜ élére pedig visszatért az a Csendes Olivér, aki februárig még a Visit Hungaryt vezette. Akkor pontosan mit vizsgált felül az új kormány, mi változott ténylegesen, ki döntött, és a nyolcmilliárdos eredményből mennyi írható valóban Kapitány István számlájára?


A történet azért is érdekes, mert Kapitány István 2026. május 11-i miniszterjelölti meghallgatásán két olyan vállalást tett, amelyet három és fél hónappal később már egészen jól lehet mérni. Kiszámítható szabályokat, tisztességes versenyt, korrupcióval szembeni zéró toleranciát és átlátható támogatásokat ígért, a turizmusról pedig azt mondta, külön államtitkárságot hoznak létre, hogy az ágazat újra megfelelő stratégiai irányítást kapjon. Mindez az MTI 2026. május 11-i tudósításában ma is szó szerint ellenőrizhető.


Három és fél hónappal később külön turisztikai államtitkárság nincs, dedikált turisztikai helyettes államtitkárt továbbra sem lehet azonosítani a nyilvánosan követhető kormányzati struktúrában, miközben a nagy turisztikai bejelentések arca egyre inkább maga Kapitány István. Az átlátható támogatások első komoly vizsgája pedig éppen egy olyan programmal érkezett meg, amelyet valójában még az előző kormány indított el.


Nyolcmilliárd jól hangzik, csak nem most szeptemberben találták ki a GEM-ben


Kapitány István szeptember 5-én jelentette be, hogy a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program keretében gyorsított eljárásban lezárták az úgynevezett 5+5 program felülvizsgálatát. A döntés szerint mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás juthat 4 milliárd forint kedvezményes KTH-hitelhez és további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz.


Az 5+5 azonban nem a Ganz Ábrahám Programmal született. Az Orbán-kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma már 2026. január 31-én bejelentette az 5+1 pontos, mintegy 100 milliárd forintos vendéglátóipari akciótervet, amelynek negyedik pontja pontosan azt tartalmazta, amit most újra látunk: a KTH Start programban legfeljebb 5 millió forintos hitel mellé további legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás kapcsolódhat. A korabeli kormányzati bejelentés itt olvasható teljes terjedelmében.


Az éttermek számára az igénylés március 23-án 9 órakor, a cukrászdák számára április 8-án indult, majd a nagy érdeklődés miatt mindkét konstrukció befogadását felfüggesztették. Az eredeti rendszerben a támogatás már akkor pozitív KTH-hiteldöntéshez és aláírt hitelszerződéshez kötődött, miközben az NTAK adatai alapján jogosultsági ellenőrzés történt. Ezek a feltételek a KTH jelenlegi hivatalos oldalán ma is láthatók.


Mire tehát májusban megtörtént a kormányváltás, Kapitány István asztalára nem egy ötlet vagy egy félkész tervezet került. Ott volt a konstrukció, a szabályrendszer, a hitelbírálati folyamat, a támogatási eljárás és azoknak a vállalkozásoknak a már benyújtott kérelmei, amelyekről most szeptemberben megszületett a látványosan kommunikált döntés.


A Ganz Ábrahám viszont valóban Kapitányék programja


A Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program már az új kormány gazdaságpolitikai programjához tartozik, ezért a kettőt nem érdemes összemosni. A TISZA gazdaságpolitikai koncepciója a KKV-k termelékenységének növelését, digitalizációját, innovációját, automatizációját és magasabb hozzáadott értékű működését helyezte középpontba, vagyis maga az ernyőprogram valóban Kapitányékhoz kötődik.


A különbség ettől még világos: a Ganz Ábrahám Program TISZA-program, az 5+5 vendéglátós konstrukció pedig az előző kormány programja. Az új kormány ezt a már futó konstrukciót emelte be saját gazdaságfejlesztési rendszerébe, és most saját programjának egyik első kézzelfogható eredményeként kommunikálja.

A folytonosság önmagában nem probléma, sőt egy normálisan működő államnál pontosan ezt várnánk. A vállalkozó nem kezdheti újra négyévente ugyanazt az ügyet csak azért, mert megváltozik a miniszter és a politikai kommunikáció; az állam értékét éppen az mutatja meg, hogy egy kormányváltást is képes-e működőképesen átvészelni.

Ettől azonban még jogos marad a kérdés: mitől lett az örökölt 5+5 szeptemberre Ganz Ábrahám-siker?


„Felülvizsgáltuk” – de pontosan ki, mit és milyen eredménnyel?


Kapitány István bejelentésének egyik kulcsszava a „felülvizsgálat”. Az 5+5 azonban eleve több különböző állami szereplőn keresztül működik, így ebből az egyetlen szóból még nem derül ki, hogy valójában mi történt május és szeptember között.

A hiteloldalon a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont végzi a bírálatot, az NTAK a jogosultsági ellenőrzésben vesz részt, a vissza nem térítendő támogatás pedig külön támogatási eljárásban kapcsolódik a pozitív hiteldöntéshez. Maga a KTH is egyértelműen rögzíti, hogy az 5+5 támogatás feltétele a pozitív hiteldöntés és az aláírt hitelszerződés. A konstrukció hivatalos KTH-leírása itt érhető el.


A szeptemberi „felülvizsgálat” jelenthette a finanszírozási háttér átnézését, a támogatási folyamat ellenőrzését, a már elkészült vagy előkészített döntések újravizsgálatát, az intézményi működés átvilágítását vagy ezek valamilyen kombinációját. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból azonban jelenleg nem látszik, hogy a közel 800 ügyből hány rendelkezett már májusban pozitív hiteldöntéssel, hány volt támogatási döntés előtt, hány döntés változott meg, illetve mi volt az a konkrét állami teljesítmény, amelyet a gyorsított felülvizsgálat létrehozott.


Ez pedig nem adminisztratív részlet, hanem a mostani sikerkommunikáció legfontosabb mérőszáma. Ha májusban már érdemben előkészített ügyek százai álltak a rendszerben, Kapitányék egy örökölt programot fejeztek be; ha rendezetlen, finanszírozatlan vagy elakadt kérelmek tömegét vették át, és ebből három hónap alatt működő rendszert csináltak, akkor a mostani eredményben már jelentős új kormányzati teljesítmény van.


Láving maradt? Csendes visszatért, Róna érkezett


A személyi folytonosság is érdekesebb annál, mint amit az „új alapokra helyezett turizmusirányítás” kifejezés első hallásra sugall. A KTH jelenlegi vezérigazgatója, Láving Gusztáv nem Kapitány István kinevezettje: a szervezetet már a kormányváltás előtt ő vezette, és a KTH jelenlegi impresszuma ma is őt nevezi meg vezérigazgatóként.


Csendes Olivér ugyancsak visszatérő szereplő. 2024 júliusától a Visit Hungary vezetését látta el, majd 2026 februárjában távozott; a búcsújáról a Turizmus.com februári interjúja részletesen beszámolt. Néhány hónappal később már az új kormány alatt tért vissza az MTÜ elnök-vezérigazgatójaként, és az MTÜ jelenlegi Menedzsment oldala ma már őt mutatja be a szervezet első számú vezetőjeként.


Róna Andrea már Kapitány István új kinevezettje, szakmai múltja azonban szintén szorosan kapcsolódik az előző 16 év meghatározó turisztikai üzleti köreihez. 2020-ban az OPUS, azaz Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels vezérigazgatója lett; erről a korabeli Világgazdaság/MTI-beszámoló is tudósított. Szakmai múltjában a Tarsoly Csaba vezette QUAESTOR-csoport is megjelenik: a Hospitality ON szakmai profilja szerint 2008-ban a QUAESTOR hospitality development területének vezetője lett, és több mint három évig töltötte be ezt a pozíciót; a családi RONA Consulting pedig ugyancsak a QUAESTOR-szállodaprojektekben van jelen.


A RONA Consulting ma már Rahimkulov Ruszlan érdekeltségi körében működik: a jelenlegi cégadatok szerint tulajdonosai között a GREENNOVATÍV szerepel, ügyvezetője pedig Rahimkulov Ruszlan. A RONA Consulting jelenlegi cégadatai itt ellenőrizhetők. 


Az új turizmusirányítás tehát nem személyi tabula rasa, az „új alapokat” ezért nem a névsorban, hanem a működésben, a döntési rendszerben és az átláthatóságban kell majd megtalálnunk.


Hol állt a közel 800 ügy májusban?


Ez az egész történet legfontosabb hiányzó információja. A kormányváltás időpontjában fennálló ügyállapotokból lehet megmondani, mekkora része a mostani eredménynek az előző kormány alatt elkészült munkának, és mekkora rész született Kapitány István irányítása alatt.


A döntési státuszok ismerete nélkül a „közel 800 vállalkozás” és a „4+4 milliárd forint” politikailag jól kommunikálható adat marad, szakmailag azonban nem mondja meg, hogy májusban ebből mennyi volt már készen. A szalloda.blog ezért nem azt szeretné eldönteni bemondásra, kié a siker, hanem azt szeretné látni, milyen állapotból indult az új kormány és milyen konkrét változások történtek azóta.


Május 11.: Kapitány István maga állította fel a mércét


A miniszter hitelessége szempontjából éppen ezért különösen fontos a május 11-i parlamenti meghallgatás. Kapitány István nem általánosságban beszélt jobb államról, hanem konkrétan átlátható támogatásokat ígért, és ugyanott azt mondta, hogy a turizmusnak külön államtitkárságot hoznak létre azért, hogy az ágazat újra megfelelően legyen stratégiailag irányítva. Az eredeti MTI-tudósítás itt olvasható, egy második, ugyanazon a napon megjelent MTI-összefoglaló pedig szintén megismétli mindkét vállalást.


A végleges kormányzati struktúrában külön turisztikai államtitkárság nem jött létre. A május 24-én bejelentett államtitkári kinevezések között nincs turisztikai államtitkár; a hivatalos névsor a kormány oldalán itt érhető el.


Május 28-án a szakmai sajtó már arról számolt be, hogy a turizmus Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkárhoz került, az operatív irányítás pedig várhatóan helyettes államtitkári szinten történik majd. A Turizmus.com erről szóló beszámolója itt olvasható.


Kapitány a külön államtitkárságot májusban éppen a turizmus megfelelő stratégiai irányításával indokolta, így a végül kialakított eltérő szervezeti megoldás nem egyszerűen egy doboz áthelyezése az organigramon. A szakma számára ezért releváns kérdés, hogy mi változott a május 11-i parlamenti bejelentés és a május végi végleges szervezeti struktúra között, és milyen megoldás vette át azt a megerősített stratégiai szerepet, amelyhez a miniszterjelölt még külön államtitkárságot tartott szükségesnek.


Van-e egyáltalán és ha igen, akkor hol rejtegetik a turizmus helyettes államtitkárát?


A külön turisztikai államtitkárság létrehozásának elmaradása után május végén a szakmai kommunikáció már arról szólt, hogy a terület operatív irányítása várhatóan helyettes államtitkári szintet kap. Erről előbb május 24-én, majd pontosítva május 28-án is írt a Turizmus.com.


Azóta eltelt június, július és augusztus, miközben szeptember elején továbbra sem található olyan könnyen hozzáférhető hivatalos kormányzati információ, amely egy dedikált turizmusért felelős helyettes államtitkárt egyértelműen megnevezne. Közben folyamatosan születnek döntések az NTAK-ról, az Airbnb-ről, a támogatási rendszerről, a KTH finanszírozásáról, a szálláshely-minősítésről és az MTÜ-cégcsoport átalakításáról, ezért három és fél hónappal a kormányalakítás után már indokolt lenne világosan látni, ki a miniszter alatt a magyar turizmus napi szakpolitikai vezetője.


Miért mindig Kapitány István kerül előre?


A turizmus hivatalosan Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkár területe, és az államtitkár augusztus 6-án öt meghatározó turisztikai érdekképviselet vezetőivel egyeztetett az NTAK-ról, az Airbnb-ről, a munkaerőpiacról és a turizmusstratégiáról. Az egyeztetés részleteiről itt írt a Turizmus.com.


A nagy nyilvánosságot kapó turisztikai kommunikációkban azonban jóval látványosabban maga Kapitány István áll mindig elöl. Ettől egy miniszter természetesen még végezheti pontosan a dolgát, de a politikai kommunikáció ma sokkal tisztábban látható, mint a mögötte működő szakpolitikai munkamegosztás: ki dönt a minisztériumban, mi az államtitkár konkrét mozgástere, hol van a helyettes államtitkári vezetés, és mi kerül személyesen Kapitány asztalára.


Átláthatóságot ígértek – akkor kezdjük magánál az MTÜ-nél


A transzparencia kérdése nem áll meg az 5+5 pályázatoknál. Csendes Olivér már az MTÜ új elnök-vezérigazgatójaként szerepel a szervezet Menedzsment oldalán, miközben az MTÜ Impresszuma 2026. szeptember 7-én továbbra is Egresitsné Firtl Katalint tünteti fel vezérigazgatóként és a társaság képviselőjeként.


A Közérdekű adatok oldalon ugyanezen a napon a legfrissebb közzétételi lista 2026. május 31-i, vagyis még a nyári vezetői és szervezeti változások előtti állapothoz kötődik. Az MTÜ Igazgatóság oldala megnyitható, de igazgatósági tagokat jelenleg nem jelenít meg.


Az ennél nagyobb probléma az aktuális szervezeti struktúra láthatósága. A vezetők neveinek egy részét meg lehet találni, de jóval nehezebb egyetlen naprakész, közérthető szervezeti térképből megérteni, milyen igazgatóságok, főosztályok és szakmai egységek működnek az MTÜ-nél, a Kisfaludy támogatáskezelési oldalon vagy a KTH-nál, kik vezetik azokat, melyik szervezet mit csinál, és hol húzódnak a döntési felelősségek.


Nem az összes munkatárs névsora hiányzik, hanem a rendszer felépítése


Egy állami szervezet transzparenciája nem azt jelenti, hogy minden munkatárs nevét és telefonszámát nyilvánosságra kell hozni. Azt viszont igen, hogy egy több milliárd forintos támogatási és finanszírozási rendszerben látható legyen, milyen szervezeti egységek dolgoznak, kik vezetik azokat, ki készít elő döntést, ki ellenőriz, kinél van aláírási vagy jóváhagyási jog, és hogyan működnek az összeférhetetlenségi és kontrollszabályok.


A Kisfaludy-rendszer már a neveiben sem egyszerű: van Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont, Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt., korábban működött Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., miközben egyes támogatói jogok és feladatok különböző szervezetek között mozogtak. Ha az új kormány valóban átláthatóbb rendszert akar, akkor ennek egyik legegyszerűbb és legolcsóbb eleme egy naprakész, nyilvános szervezeti és felelősségi térkép lenne.


Hogy biztosítsuk a transzparenciát: közérdekű adatigénylést küldtünk


A szalloda.blog a cikk megjelenése előtt két nappal közérdekű adatigényléssel fordult a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponthoz és a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt.-hez, mert a nyilvánosan hozzáférhető információkból az 5+5 most bejelentett eredményének több meghatározó pontja nem rekonstruálható.


Arra kérünk választ, összesen hány éttermi és cukrászdai kérelem érkezett, ezek közül hány részesül támogatásban és hányat utasítottak el, a most támogatott kérelmek közül hány rendelkezett már a kormányváltás előtt pozitív KTH-hiteldöntéssel vagy aláírt hitelszerződéssel, milyen státuszban voltak ezek az ügyek 2026 májusában, mit jelentett pontosan a „gyorsított felülvizsgálat”, ki rendelte el, mely szervezetek végezték és változott-e ennek következtében korábbi hitel- vagy támogatási döntés.


Kértük annak tisztázását is, hogy Róna Andrea augusztusi kinevezése után az általa vezetett támogatáskezelési terület milyen szerepet játszott a folyamatban, mekkora pénzügyi keret állt rendelkezésre már a kormányváltáskor, mekkora új forrást biztosított ehhez a jelenlegi kormány, valamint kik a kedvezményezett vállalkozások, mely településeken működnek és milyen összegű támogatásban részesülnek.


Az MTÜ-től, a KTH-tól és a támogatáskezelési szervezettől kérjük az aktuális szervezeti ábrát, a támogatás- és hitelkezelésben részt vevő szervezeti egységek megnevezését, vezetőit, létszámadatait, döntés-előkészítési és döntési hatásköreit, valamint az alkalmazott összeférhetetlenségi és kontrollszabályokat. A GEM-től pedig arra is választ kérünk, mikor és milyen döntés alapján tértek el Kapitány István május 11-én bejelentett külön turisztikai államtitkárságának tervétől, ki felel ma ténylegesen a turizmus szakpolitikai irányításáért, és létrehoztak-e dedikált turizmusért felelős helyettes államtitkári pozíciót.


A Ganz Ábrahám valódi vizsgája csak most kezdődik


Az 5+5 folytatása a támogatást kapó vendéglátóhelyek számára jó hír, a Ganz Ábrahám Program pedig a magyar vendéglátás és szállodaipar számára ennél sokkal fontosabb lehet, ha valóban a termelékenység, a technológiai fejlődés és a magasabb hozzáadott érték irányába viszi a fejlesztéseket. Az ágazatnak energiahatékonyabb technológiára, jobb készletgazdálkodásra, digitalizációra, automatizációra, kisebb veszteségre, jobb munkaszervezésre és magasabb szolgáltatási minőségre van szüksége, nem egyszerűen újabb pályázati pénzosztásra.


Egy valódi termelékenységi program sikerét ezért néhány év múlva nem annak kell megmutatnia, hogy hány milliárd forintot sikerült kiosztani, hanem annak, hogy a támogatott étterem, panzió, szálloda vagy más KKV hatékonyabb, versenyképesebb és életképesebb lett-e. A Ganz Ábrahám akkor jelent valóban új gazdaságpolitikai korszakot, ha maga a támogatás többé nem eredmény, hanem egy mérhető vállalati fejlődés finanszírozási eszköze.


Ehhez azonban a támogatáspolitika működésének is változnia kell. Nemcsak azt kell megmondani, mennyi pénzt osztottak ki, hanem azt is, ki kapta, miért kapta, ki döntött róla, milyen rendszerben született a döntés, milyen kontrollok működtek, és végül milyen eredményt hozott a közpénz.


Kapitány István május 11-én maga állította fel ezt a mércét az átlátható támogatások ígéretével és a turizmus stratégiai irányításának megerősítésével. A külön turisztikai államtitkárság a bejelentett formában nem jött létre, az átlátható támogatási rendszer első komoly vizsgája pedig éppen azzal az 5+5 konstrukcióval érkezett meg, amelyet még az előző kormány talált ki és indított el.


Az új kormány nem üres lapra ír: örökölt programmal, megtartott vezetővel, visszatérő vezetővel és új, de a korábbi turisztikai üzleti világból jól ismert szereplővel dolgozik tovább. Az igazi kérdés ezért nem az, hogy új emberek ülnek-e a régi székekben, hanem az, hogy másképp működik-e alattuk az állam – és ezt most már nem kommunikációból, hanem adatokból szeretnénk látni.



Források:


A cikkhez felhasznált jogszabályi, hatósági, iparági és nemzetközi információk a 2026. szeptember 7-i állapotot tükrözik, az összegyűjtéshez, az összevetéséhez és a rendszerezéséhez mesterséges intelligenciát is használtunk (ChatGPT, Claude); a végső szerkesztés, az értelmezés és a következtetések a szalloda.blog szerkesztői álláspontját tükrözik. A cikkhez készülő egyes illusztrációk és infografikai elemek létrehozásában AI-alapú alkalmazásokat is használtunk.

Hozzászólások

bottom of page