Mitől fenntartható egy városi szálloda – és mikor csak greenwashing?

LED-világítás, törölközőcsere csak kérésre, bambusz fogkefe és néhány növény a lobbyban. Sok szálloda fenntarthatósági kommunikációja még mindig nagyjából eddig jut. Pedig egy városi hotel környezeti és társadalmi hatása nem a fürdőszobai táblácskánál kezdődik – és nem is ott ér véget.

A fenntarthatóság a szállodaipar egyik leggyakrabban használt fogalmává vált. Szinte nincs új fejlesztés vagy felújítás, amelynek kommunikációjában ne jelenne meg a „zöld”, a „környezetbarát”, az „energiahatékony” vagy a „tudatos” jelző.

A probléma akkor kezdődik, amikor a fenntarthatóság néhány látványos, de a teljes működéshez képest marginális intézkedésre szűkül. A vendéget arra kérik, hogy használja még egy napig a törölközőjét, miközben a rosszul kialakított üveghomlokzat miatt egész nyáron maximális teljesítménnyel működik a légkondicionálás, a reggeli büfé jelentős része a hulladékban végzi, a dolgozók pedig távoli településekről, autóval járnak munkába.

A valóban fenntartható városi szálloda nem néhány zöld termékből áll. Az épület, az energia- és vízfelhasználás, a vendéglátás, a közlekedés, a beszerzés, a munkatársak helyzete és a várossal kialakított kapcsolat egyetlen rendszer része.

A fenntarthatóság már a megnyitás előtt eldőlhet

Egy városi hotel legfontosabb környezeti döntése gyakran nem az, hogy milyen tisztítószert használ vagy milyen gyakran cseréli az ágyneműt, hanem az, hogy milyen épületben jön létre.

Egy új, energiahatékony szálloda sem feltétlenül fenntarthatóbb egy meglévő épület átalakításánál. Az új építéshez betonra, acélra, üvegre, szállításra és jelentős mennyiségű energiára van szükség. Az ezekhez kapcsolódó beágyazott karbonkibocsátás már azelőtt létrejön, hogy az első vendég elfoglalná a szobáját.

A World Green Building Council szerint az épületek és az építőipar a globális, energiához kapcsolódó karbonkibocsátás mintegy 39 százalékáért felelős. Ebből 28 százalék az épületek működéséhez, 11 százalék pedig az anyagokhoz és az építési folyamatokhoz köthető.

Városi környezetben ezért különösen értékes lehet egy korábbi irodaépület, áruház, posta, iskola vagy gyár szállodaként történő újrahasznosítása.

Hotel Marcel, New Haven, Egyesült Államok – amikor nem bontanak, hanem új funkciót adnak

A Hotel Marcel a Marcel Breuer által tervezett egykori Armstrong Rubber Company-, később Pirelli-irodaépület átalakításával jött létre. A brutalista épület szerkezetét megőrizték, és 165 szobás hotellé, étteremmé és konferenciaközponttá alakították.

A szálloda teljesen elektromos, nem használ fosszilis tüzelőanyagot, LEED Platinum és Passive House EnerPHit minősítést szerzett. Hőszivattyúkat, hővisszanyerést, több mint ezer napelemet és akkumulátoros energiatárolást alkalmaz.

A „nettó zéró” meghatározással ugyanakkor óvatosan kell bánni. A hotel saját oldala szerint a nettózéró-tanúsítás még függőben van, ezért biztosan azt állíthatjuk, hogy fosszilisenergia-mentes, teljesen elektromos és kiemelkedően energiahatékony – azt nem, hogy már minősített nettózéró hotel.

A projekt legfontosabb tanulsága nem valamelyik technológiai részlet, hanem az, hogy egy meglévő szerkezet újrahasznosítása elkerülheti egy teljesen új beton- és acélépület létrehozását.

A helyszín ugyanakkor autópályák és nagy parkolófelületek közelében található. Ez jól mutatja, hogy egy kiválóan teljesítő épület mobilitási szempontból még nem feltétlenül tökéletes.

Ár és értékelés: a Hotel Marcel négycsillagos, felső-középkategóriás hotel. A Booking.com-on 9,0 pontot kapott, a Tripadvisoron pedig az 5. helyen áll New Haven 14 értékelt szállodája között. A 2026. júliusi KAYAK-ajánlatok 127 dollártól indultak, miközben az Agoda elmúlt havi adata 242 dolláros tipikus szobaárat jelzett, a városi 200 dolláros átlaggal szemben. Árakcióban tehát versenyképes lehet, tipikus árpozíciója azonban inkább a New Haven-i átlag felett van.

Az energiahatékonyság több a LED-világításnál

A városi szállodák a nap 24 órájában működnek. A vendégszobák mellett folyamatosan energiát használ a recepció, a konyha, a mosoda, a szellőztetés, a hűtés, a melegvíz-rendszer, a felvonó és sok esetben a wellness is.

Az energiahatékony működéshez összehangolt rendszerre van szükség:

• megfelelő szigetelésre és külső árnyékolásra;

• hővisszanyerésre;

• alacsony kibocsátású fűtési és hűtési rendszerre;

• foglaltsághoz igazodó szobavezérlésre;

• részletes fogyasztásmérésre;

• jól működő épületfelügyeletre;

• felkészült karbantartási csapatra.

Az okosszoba önmagában nem megoldás. Hiába kapcsolja le a rendszer a világítást, amikor a vendég távozik, ha az épület kialakítása miatt egész nyáron maximális teljesítménnyel kell hűteni a szobát.

Boutiquehotel Stadthalle by Cocoon, Bécs, Ausztria – energia, víz és mobilitás egy rendszerben

A Boutiquehotel Stadthalle egy felújított, 19. századi épületből és egy később hozzáépített passzívházi szárnyból áll. A 79 szobából 38 az új épületrészben található.

Az új szárnyban talajvízzel működő hőszivattyút, betonmag-aktiválást és szabályozott szellőztetést alkalmaznak. Eső- és kútvizet használnak egyes WC-k öblítésére és a kert öntözésére.

Fontos azonban a rendszerhatár pontos megjelölése: a közel nulla energiaigényű teljesítmény elsősorban az új passzívházi épületrészre vonatkozik. A régi szárny távfűtést is használ.

A szálloda kerékpárkölcsönzést kínál, a napi automatikus szobatakarítást pedig 2026. január 12-től megszüntette. A vendég továbbra is ingyenesen kérhet takarítást, de azt előző nap jeleznie kell.

Ez korrektebb megoldás annál, mint amikor a szolgáltatás egyszerűen eltűnik. A vendég választási lehetősége megmarad, a hotelnek viszont azt is érdemes lenne közölnie, hogy a változtatással ténylegesen mennyi vizet, energiát és vegyszert takarít meg.

Ár és értékelés: a háromcsillagos Stadthalle a kedvezőbb árú bécsi boutique hotelek közé tartozik, miközben értékelésben kiemelkedően szerepel. A Booking.com-on 8,9 pontot kapott több mint 2200 értékelésből, a Tripadvisoron pedig a 21. helyen áll 396 bécsi hotel között, vagyis nagyjából a városi mezőny legjobb öt százalékában található. A KAYAK közelmúltbeli hétköznapi átlagára 87 euró volt, miközben a bécsi kétágyas szobák összesített átlaga körülbelül 136 euró. Árban tehát a városi átlag alatt, értékelésben jóval felette helyezkedik el.

Hotel Jakarta Amsterdam, Amszterdam, Hollandia – faépítészet és mérhető energiahasználat

A négycsillagos Hotel Jakarta Amsterdam új épület, ezért nem az adaptív újrahasznosítás, hanem a fa szerkezet, az energiaellátás és a részletes fogyasztásmérés miatt érdekes.

Az épületben talajhőn alapuló hő- és hidegtárolás, háromrétegű üvegezés, LED-világítás és napelemes rendszer működik. A nagyobb energia- és vízfogyasztókat külön digitális mérőkkel követik. A hagyományos betont, ahol lehetséges volt, fával helyettesítették.

A hotel BREEAM Excellent minősítést szerzett 71,81 százalékos eredménnyel. A BREEAM a Building Research Establishment Environmental Assessment Method rövidítése. Olyan nemzetközi épületfenntarthatósági értékelési rendszer, amely többek között az energia- és vízfelhasználást, az anyagokat, a hulladékkezelést, a közlekedést, az egészséges belső környezetet és az ökológiai hatást vizsgálja.

A BREEAM minősítési szintjei a Passtól a Good, Very Good és Excellent kategórián át az Outstandingig terjednek. Az Excellent magas eredmény, de nem jelenti automatikusan azt, hogy az épület karbonsemleges vagy fosszilisenergia-mentes.

A Hotel Jakarta saját kommunikációja „energiasemleges” épületről beszél. Ez az EPC energetikai teljesítménymutatóján alapul, és nem azonos a teljes életciklusra vonatkozó karbonsemlegességgel. Ezért pontosabb úgy fogalmazni, hogy a szálloda kiemelkedően energiahatékony, BREEAM Excellent minősítésű épületben működik.

Ár és értékelés: a Hotel Jakarta a drágább amszterdami négycsillagos szállodák közé tartozik. A Booking.com-on 9,0 pontot kapott mintegy 4700 értékelésből, ami a nagy forgalmú városi hotelek között erős eredmény. A KAYAK-on a közelmúltban lefoglalt szobák ára 286–299 dollár között mozgott, miközben az amszterdami négycsillagos hotelek átlagára körülbelül 170 dollár volt. Árban tehát egyértelműen a városi négycsillagos átlag felett, a felső-közép kategóriában helyezkedik el.

A vízfogyasztás nemcsak a vendég zuhanyozásáról szól

A szállodai víztakarékosság kommunikációja többnyire a vendéghez szól. Zárja el a csapot. Zuhanyozzon rövidebb ideig. Ne kérjen minden nap tiszta törölközőt. Ezeknek van jelentőségük, de egy hotel nagy vízfogyasztója lehet a konyha, a mosoda, a takarítás, a wellness, a hűtési rendszer vagy a növényzet is.

A valódi vízgazdálkodáshoz szükség van a fogyasztási pontok külön mérésére, a szivárgások gyors felismerésére, takarékos szerelvényekre, valamint – ahol műszakilag és higiéniailag indokolt – esővíz- vagy szürkevíz-hasznosításra.

A törölközőcsere csökkentése lehet hasznos intézkedés. Csak nem szabad úgy kommunikálni, mintha ez lenne maga a fenntarthatóság.

Különösen akkor nem, ha elsősorban mosodai és housekeeping-költséget takarít meg, miközben a hotel nem közli, mennyi vizet vagy energiát sikerült valóban megspórolnia.

A fenntartható hotelhez el is kell jutni

A városi szállodák egyik nagy előnye elvileg az, hogy közösségi közlekedéssel, gyalogosan vagy kerékpárral is elérhetők.

A szállodák weboldalain mégis gyakran a parkoló és a repülőtéri taxi jelenik meg a leglátványosabban, miközben a vasútállomásról induló villamosról, metróról vagy buszról alig található használható információ.

Egy fenntartható mobilitási koncepció része lehet:

• pontos közösségi közlekedési tájékoztatás már a foglaláskor;

• vasúti érkezést ösztönző Rail & Stay csomag;

• biztonságos kerékpártároló;

• gyalogos és kerékpáros városnéző ajánlatok;

• a dolgozók műszakkezdéséhez igazodó közlekedési megoldások;

• a hotel saját taxi- és transzferforgalmának optimalizálása.

A vendég repülőútja nem írható egyszerűen a szálloda közvetlen kibocsátásához. A hotelnek azonban van befolyása arra, hogy milyen érkezési módokat tesz láthatóvá, kényelmessé és vonzóvá.

A parkolóhelyek számának növelése ugyanúgy üzleti döntés, mint a vasúti érkezés ösztönzése.

A reggeli büfé a fenntarthatóság egyik legőszintébb tesztje

Kevés helyen válik annyira láthatóvá egy szálloda működési kultúrája, mint a reggeliztetésben. A túlméretezett büfé továbbra is sok helyen a minőség szimbóluma. A látványos bőség azonban könnyen vezet túlkészletezéshez, folyamatos utántöltéshez és jelentős élelmiszer-hulladékhoz.

A megoldás nem feltétlenül a választék drasztikus csökkentése. Sokkal inkább:

• a hulladék pontos mérése;

• a vendégszám jobb előrejelzése;

• kisebb tálak használata;

• kontrolláltabb utántöltés;

• többféle adagméret;

• a növényi kínálat vonzóbb bemutatása;

• a biztonságosan felhasználható ételek megfelelő kezelése.

Amit nem mérnek, arról könnyű azt állítani, hogy nem jelentős. Amit elkezdenek mérni, arról gyakran kiderül, hogy nemcsak környezeti, hanem komoly pénzügyi veszteséget is jelent.

Housekeeping: fenntarthatóság vagy szolgáltatáscsökkentés?

A napi takarítás elhagyása csökkentheti a víz-, energia- és vegyszerfelhasználást. De csak akkor hiteles, ha a vendég világos tájékoztatást kap, könnyen kérhet takarítást, és az intézkedés nem egyszerűen a szolgáltatás és a munkaerőköltség láthatatlan leépítését jelenti.

Ugyanez igaz a piperecikkekre és más bekészítésekre. A nagy kiszerelésű adagolók vagy a kérésre biztosított fogkefe ésszerű megoldások lehetnek.

De nem lehet minden eltűnő szolgáltatási elemet fenntarthatóságnak nevezni.

Ha a szálloda kevesebbet nyújt, kevesebb munkaórát biztosít, és közben ugyanazt vagy magasabb árat kéri, joggal merül fel a kérdés:

Kinek fenntartható ez a modell?

A legfenntarthatóbb bútor az, amelyet nem kell lecserélni

A lifestyle-trendek és a márkastandardok miatt sok szállodában olyan bútorokat, textileket és dekorációs elemeket is lecserélnek, amelyek még használhatók lennének.

A körforgásos szemlélet ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a bútor:

• javítható-e;

• újrakárpitozható-e;

• cserélhető-e külön a sérült alkatrésze;

• továbbadható-e más felhasználónak;

• vagy visszaveszi-e a gyártó.

Egy kevésbé trendi, de húsz évre tervezett berendezés fenntarthatóbb lehet, mint egy látványos, olcsón gyártott és ötévente lecserélt enteriőr.

A jó design nemcsak szép: tartós, javítható és átalakítható is.

A városi szálloda nem lehet sziget

A fenntartható városi hotel kapcsolatot teremt a környékkel, helyi vállalkozásokkal dolgozik, és nem akar minden vendégköltést a saját falain belül tartani.

Ajánlhat környékbeli éttermeket, kulturális helyszíneket, helyi idegenvezetőket és programgazdákat. Étterme, bárja vagy coworking tere a helyiek számára is használható lehet.

Ugyanakkor a hotel forgalmat, zajt, áruszállítást, taxikat és hulladékot is generál. Befolyásolhatja a környék ingatlanpiacát és kereskedelmi összetételét. Ezért a városi fenntarthatóságot nem lehet kizárólag a telekhatáron belül értelmezni.

A kérdés az is, hogy a hotel jelenléte jobbá vagy rosszabbá teszi-e a környéket azok számára, akik nem a vendégei.

Emberi fenntarthatóság nélkül nincs fenntartható hotel

Fenntartható működésről nehéz beszélni, ha közben tartós a létszámhiány, kiszámíthatatlanok a műszakok, rendszeres a túlóra, magas a fluktuáció, és a kiszervezett munkatársak rosszabb feltételekkel végzik ugyanazt a munkát.

Egy szálloda nem nevezhető fenntarthatónak, ha takarékoskodik a vízzel, de közben feléli a munkatársait.

A magas fluktuáció üzletileg is pazarlás. Folyamatos toborzást, beléptetést, formaruhát, oktatást és betanítást igényel. A tudás elvész, a megmaradó kollégák terhelése nő, a szolgáltatás minősége pedig ingadozik.

magdas HOTEL Vienna City, Bécs, Ausztria – amikor a társadalmi küldetés az üzleti modell része

A magdas HOTEL az osztrák Caritas által létrehozott social business szálloda. Menekülttapasztalattal rendelkező emberek számára biztosít munkát, szakmai képzést és belépési lehetőséget az osztrák munkaerőpiacra.

A magdas adatai szerint 2015 óta mintegy száz menekülttapasztalattal rendelkező ember kezdte itt szakmai pályáját. A hotel 2017 óta szakácsokat, éttermi szakembereket és szállodai ügyintézőket is képez.

A jelenlegi hotel 2022 óta egy korábbi papi rezidenciában működik Bécs Landstraße kerületében. Az átalakítás során régi és újrahasznosított berendezéseket is alkalmaztak; az épület modern zöld technológiát használ, és osztrák ökocímkével rendelkezik.

A magdas legfontosabb üzenete nem valamelyik műszaki megoldás, hanem az, hogy a társadalmi fenntarthatóság nem külön CSR-program a szálloda működése mellett.

Maga az üzleti modell része.

Ár és értékelés: a magdas háromcsillagos, kedvező árú középkategóriás hotel. A Booking.com-on 8,9 pontot kapott több mint 3200 értékelésből, ami erős és széles vendégbázison alapuló eredmény. A Tripadvisor jelenlegi, 248. helyezése 396 bécsi hotel között mindössze körülbelül húsz értékelésen alapul, ezért kevésbé reprezentatív. A KAYAK-on a közelmúltban 96 euró körüli foglalási ár jelent meg, szemben a körülbelül 136 eurós bécsi átlaggal. Árban tehát inkább a kedvezőbb középmezőnyhöz, értékelésben a jól teljesítő városi hotelek közé tartozik.

Klímaadaptáció: a városi hőségre is készülni kell

A fenntartható városi hotelnek nemcsak a saját kibocsátását kell csökkentenie. A megváltozó városi körülményekhez is alkalmazkodnia kell. A hőhullámok, a városi hőszigethatás, a villámárvizek, a vízhiány és az áramszünetek közvetlenül befolyásolhatják a működést.

A reziliencia része lehet:

• a megfelelő külső árnyékolás;

• a túlmelegedést csökkentő épületkialakítás;

• a zöldtető;

• az esővíz megtartása;

• a vészhelyzeti energiaellátás;

• az alternatív beszállítói kör;

• a hőségben is biztonságos munkakörnyezet.

A tetőkert ebben az összefüggésben már nem Instagram-háttér. Lehet valódi városi infrastruktúra is.

A greenwashing iskolapéldája: a Booking.com zöld levelei

A szállodaipari greenwashing egyik legtanulságosabb esete nem egyetlen hotelhez, hanem a Booking.com korábbi Travel Sustainable programjához kapcsolódik.

A programban a szálláshelyek 1-től 3+-ig terjedő szinteket és zöld levél szimbólumokat kaptak a bejelentett fenntarthatósági intézkedéseik alapján. A jelzések a találati listákon is megjelentek, így közvetlenül befolyásolhatták a vendégek választását.

A holland fogyasztóvédelmi és versenyhatóság, az ACM szerint a rendszer félrevezető benyomást kelthetett. A Travel Sustainable elnevezés és a zöld levél azt sugallhatta, hogy maga az utazás vagy a tartózkodás fenntartható. Nem volt kellően világos az sem, pontosan milyen intézkedések és milyen súlyozás alapján születtek a szintek.

A jelzés nélküli szálláshelyekről közben az a téves kép alakulhatott ki, hogy egyáltalán nem tesznek környezetvédelmi lépéseket. Egyes pontozott intézkedések pedig nem feltétlenül jelentettek valódi többletteljesítményt: ha például valamely egyszer használatos műanyag terméket már jogszabály tilt, annak mellőzése nem kiemelkedő, önkéntes vállalás.

Az ACM fellépése után a Booking.com 2024. március 25-én világszerte megszüntette a Travel Sustainable elnevezést, a szinteket és a zöld levél ikonokat.

Az eset legfontosabb tanulsága, hogy a greenwashing nem mindig azt jelenti, hogy minden állítás hamis.

Gyakran azt jelenti, hogy egy részleges vagy nehezen összehasonlítható eredményt túl erős, túl általános és vizuálisan meggyőző állítássá nagyítanak fel. A zöld levél egyszerű választ ígért egy rendkívül összetett kérdésre. A vendég azonban nem feltétlenül tudhatta, hogy a hotel azért kapott magasabb szintet, mert fosszilisenergia-mentesen működik, méri az élelmiszer-hulladékát, vagy egyszerűen megszüntetett néhány egyszer használatos bekészítést.

Ez a különbség a mérhető teljesítmény és a fenntarthatóság látszata között.

Tanúsítvány vagy valódi teljesítmény?

A tanúsítványok fontos kapaszkodót adhatnak.

A BREEAM és a LEED elsősorban az épület fenntarthatósági teljesítményét értékeli. Az EU Ecolabel, a Green Key és a nemzeti ökocímkék a szálláshely működésének több területét is vizsgálhatják.

A minősítés segíthet abban, hogy ne minden szálloda saját maga határozza meg, mit ért „zöld” alatt.

A tanúsítvány azonban nem jelenti azt, hogy a hotel minden területen kiemelkedően teljesít. Nem minden rendszer vizsgálja ugyanolyan mélységben az épület teljes életciklusát, a munkavállalói feltételeket, a helyi közösségre gyakorolt hatást vagy a vendégek érkezését.

A hitelességhez ezért a logó mellett nyilvánosan követhető adatokra is szükség van:

• energia- és vízfelhasználás elfoglalt szobánként;

• karbonkibocsátás vendégéjszakánként;

• élelmiszer- és egyéb hulladék mennyisége;

• megújuló energia aránya;

• helyi beszerzés aránya;

• dolgozói fluktuáció;

• éves változás a kitűzött célokhoz képest.

Nem az a baj, ha egy szálloda még nem tökéletes. Az a baj, ha nem méri a működését, nem közöl konkrét eredményeket, és néhány látványos intézkedéssel próbálja helyettesíteni a rendszerszintű változást.

Nyolc kérdés, amelyre minden városi szállodának válaszolnia kellene

1. Meglévő épületet hasznosítottak újra, vagy újat építettek – és készült-e teljes életciklus-elemzés?

2. Mennyi az energiafelhasználás, a karbonkibocsátás és a vízfogyasztás egy elfoglalt szobára vetítve?

3. Mérik-e külön a konyha, a mosoda, a wellness és más nagy fogyasztók teljesítményét?

4. Tudják-e, hogy pontosan mennyi élelmiszer kerül naponta a hulladékba?

5. Hogyan ösztönzik a közösségi közlekedéssel, kerékpárral vagy gyalogosan érkező vendégeket és munkatársakat?

6. Mi történik a felújításkor leselejtezett bútorokkal, textilekkel és berendezésekkel?

7. Javulnak-e a munkatársak munkakörülményei, vagy csak a vendég számára látható zöld intézkedések szaporodnak?

8. Nyilvánosan közölnek-e összehasonlítható adatokat, vagy kizárólag általános ígéreteket fogalmaznak meg?

A fenntartható városi hotel nem termék, hanem rendszer

A fenntarthatóság nem egy szobai bekészítés, nem egy zöld színű ajtókártya és nem egy marketingkampány.

A Hotel Marcel azt mutatja meg, milyen értéket jelenthet egy meglévő épület újrahasznosítása.

A Boutiquehotel Stadthalle arra példa, hogyan kapcsolható össze az energia, a víz, a mobilitás és a vendégkommunikáció.

A Hotel Jakarta a faépítészet, a részletes fogyasztásmérés és a pontos fogalomhasználat fontosságát mutatja meg.

A magdas HOTEL pedig bizonyítja, hogy a társadalmi fenntarthatóság működőképes üzleti modell része lehet.

A Booking.com zöld leveleinek története ezzel szemben arra figyelmeztet, milyen könnyen válhat a fenntarthatóság jól felismerhető, de tartalmában nehezen értelmezhető marketingjelzéssé.

A valóban fenntartható városi hotel:

• nemcsak kevesebbet fogyaszt, hanem tudja, hogy miből és mennyit;

• nemcsak a vendég viselkedését akarja megváltoztatni, hanem a saját működését is;

• nemcsak az épületben, hanem a teljes életciklusban gondolkodik;

• a munkatársakat és a helyi közösséget is figyelembe veszi;

• nemcsak célokat hirdet, hanem eredményeket is közöl;

• és nem állít többet annál, mint amit az adatai valóban bizonyítani tudnak.

A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy van-e zöldtető a szállodán, hanem az, hogy a teljes működésből mi marad a város, a környezet, a munkatársak és a következő generáció számára, mert egy városi hotel nem attól fenntartható, hogy zöldnek látszik, hanem attól, hogy hosszú távon is vállalható módon működik.

Az ár- és értékelési adatok a 2026. július 14-én elérhető platforminformációkon alapulnak. A szállodai árak dinamikusak, a platformok rangsorai és értékelései pedig folyamatosan változnak, ezért elsősorban az egyes hotelek városi ár- és minőségi pozíciója tekintendő irányadónak.