• Pakuts Tamás

A norvégok nyilaitól mentsd meg a Wizz Air-t!



Ritkán bolydulnak fel a kedélyek az amúgy kimért és visszafogott norvégoknál annyira, mint a "nagy hódító", azaz a Wizz Air grandiózus skandináv, elsőként a norvég belföldi piacra fókuszáló terjeszkedési tervei kapcsán. A norvégok pedig komoly ellentámadásba lendültek: még maga a norvég miniszterelnök is a Wizz Air bojkottálását hangoztatta, de beszálltak a szakszervezetek, légiközlekedési és egészségügyi szakértők is, Oslo városának vezető politikusai, számos norvég önkormányzat is.

A legutolsó norvég reakció pedig, hogy a frissen meghirdetett, a belföldi járatokra üzemeltetésére kiírt PSO-tendert (közszolgálati kötelezettség) úgy alakították, hogy azon a Wizz Air ne indulhasson sikeresen (szerintünk). Mindazok az érvek, amivel a Wizz Air-t jelenleg (nemcsak) Norvégiában támadják (többek között: a szakszervezeti szerveződés szabadsága, a munkaszerződések feltételei, kollektív szerződés) részei lettek a tenderen való indulás feltételeinek. 2016-ban a balkáni országokra szóló magyar PSO-tendernek csak a Wizz Air tudott megfelelni és indult egyedüliként. Nyert is anno.



Az előzményekről néhány gondolat:


A Wizz Air az elmúlt évben (2020) azzal is felhívta magára a légiközlekedési, turisztikai szakemberek, a befektetők, de még az utasok figyelmét is, hogy bátran ragadott meg a pandémia első és második hulláma alatt olyan kínálkozó lehetőségeket, ami a versenytársai gyengeségeire és az ezek által megnyílt piaci résre tudott reagálni.

Így nyitott olasz bázisokat (Milánó, Catania és Bari) és indult versenybe belföldi útvonalakon is itt, nemcsak az olyan olasz légifuvarozókkal, mint a nehézségekkel küzdő Alitalia, vagy a Blue Air, hanem a piacon már maguknak komoly részesedést megszerző Ryanair-rel, Easy Jet-tel, de a spanyol Alba Star-ral és Voloteá-val és a néhány útvonalon már nagyon sikeres bolgár Tayaran Jet-tel is.


Az olasz, de a norvég belföldi járatnyitások a pandémia okozta helyzetben az egyik legjobb aktuális profittermelő alternatíva kihasználását jelentették, hiszen világszerte is a belföldi járatok számának és kihasználtságának visszaesése nem hasonlítható össze a nemzetközi és a hosszútávú járatokéval, ráadásul az orosz és kínai belföldi piacok mellett a norvég és az olasz piacon volt relatíve a legkisebb a visszaesés az ICAO adatai szerint is:



Németországi bázisának (Dortmund) megnyitása még nem volt elég ahhoz a Wizz Air-nek, hogy beszálljon a német belföldi közlekedésbe, ahogy az ausztriai salzburgi nyitás is csak nemzetközi járatokat hozott, a földrajzi adottságok és az ausztriai környezetvédelmi korlátozások miatt.


Romániában a Wizz Air egyelőre nem tudott sikeres lenni belföldi járatokkal, így az újabb bázisnyitások illetve a régiek újraélesztése sem volt még mindig elegendő ahhoz, hogy nyereségesen lehessen ezeket az útvonalakat értékesíteni és a Blue Air-rel, illetve a Tarom-mal versenyezni.


Tiranában gyorsan vette át a tavasszal becsődölt Ernest Airways helyét a Wizz Air, de a kiteljesedésben a COVID-19 Albániát is komolyan érintő hullámai nem segítettek. Sokan arra számítanak, hogy a Balkánon is hamarosan erősíthet a Wizz Air és a Montenegro Airlines 2020. karácsonyi búcsúja után számos útvonalát is átveheti. Nemcsak az Etihad egykori CEO-ját, hanem a Wizz Air munkatársait is látták a podgoricai hatóságoknál kilincselni az elmúlt napokban.


Már a német és az olasz nyitás is felkorbácsolta egyes, főleg a közlekedési szakszervezetek és más érdekvédők körében az indulatokat, legtöbbször a román szakszervezeti anomáliákat és a Wizz Air-től elbocsájtott Mircea Constantin, az FPU Románia egyik élharcosát megnevezve, de idéznek bolgár és ukrán eseteket is, amikor nem volt meg az összhang a munkavállalók és a légifuvarozó között.


Váradi József, a Wizz Air vezetőjének szakszervezetekkel kapcsolatos nyári megnyilatkozása az Aerotelegraph-nak adott interjúban csak olaj volt a tűzre nemcsak a szakszervezetileg fejlett és érzékeny skandináv nemzetek körében. Ebben ugyanis egyértelműen az üzleti eredményesség gyilkosainak nyilvánította a szakszervezeteket példaként nevesítve és kritizálva a Lufthansát is. A CEO kijelentette, hogy ahol ezek veszélyesek lennének a fapados eredményességére, akkor egyszerűen ott a bázist bezárják és máshová mennek. Váradi szerint ez is a Wizz Air sokoldalúságában és rugalmasságában rejlő lehetőség. A kijevi ultimátumról számos orgánum is beszámolt. Ezt a sarkos véleményét aztán később a nagy felhördülés miatt korrigálta is az ikonikus cégvezető, például egy skandináv lapnak adott interjúban, de nem sikerült meggyőznie látszólag sem a vikingeket, ahogy másokat sem, pláne úgy, hogy a Wizz Air-ről kritikusan vélekedőket, beleértve Erna Solberg miniszterelnök asszonyt is, ugyanitt gyerekesnek nevezi.


A legnagyobb meglepetést a Wizz Air azzal okozta, hogy ősszel bejelentette: meghódítja Norvégiát belföldi járatok indításával, grandiózus, az egész országot lefedő középtávú tervekkel. A 2020. november 5-i indulás a biztosnak tűnő sikerre volt kihegyezve, a versenytársak (Scandinavian, Norwegian, Wideroe) legprofitábilisabb útvonalaira (Oslo-Bergen, Oslo-Tromso, Oslo-Trondheim) repült rá a fapados. Néhány még a télre tervezett járatnyitás azonban már eltolódott, a társaság a vírus-helyzetre hivatkozik. Tény azonban, hogy 2021. tavaszára és nyarára már a belföldi járatokkal elérhető repülőterek listája lefedi egész Norvégiát (Alta, Bergen, Bodo, Harstad/Narvik, Haugesund, Kirkenes, Stavanger, Tromso, Trondheim).


Az sem tett jót a Wizz Air norvégiai imázsának, hogy rögtön az első belföldi járatok kapcsán kiderült, hogy a lengyel személyzetek COVID-dal fertőzöttek lehettek, ami a norvég sajtó és hatóságok figyelmének középpontjába állította a társaságot és okot adott a címkézésre: felelőtlen, kockázatot jelent, stb. Itt ráadásul már az is téma volt akkor, hogy miért egy holland munkaerő-közvetítőn keresztül dolgoznak a fapados személyzetének tagjai illetve hogy mindezt milyen feltételekkel.


A Wizz Air norvégiai nyitása merész, de példaértékű, ami természetesen fokozott figyelemmel jár együtt. Váradi is jelenség, kiemelkedik a cégvezetők közül világviszonylatban is - és nem csak a légiközlekedésben, vizionáriussága és a néha már-már arrogánsnak tűnő szókimondása megosztó, miatta is fokozott figyelem övezi a fapados minden, "nem hagyományos" lépését.

A norvégiai belföldi indulás előtt már egy videoblogban, a Világjárók Klubja Bécs (Méreg Attila) megkeresésére elgondolkodtunk ezekről (a képre kattintva elindul az interjú):



Örömünkre szolgált, hogy Méreg Attila kérdéseire, a Világjárók Klubja Bécs egy másik adásában a velünk készült interjúra is reagált Radó András, a Wizz Air vállalati kommunikációs menedzsere (a képre kattintva elindul az interjú):



Úgy ítéltük meg, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében a Wizz Art-t is megkérdezzük a norvég nyitásról. Radó András, a Wizz Air vállalati kommunikációs menedzsre készséggel válaszolt kérdéseinkre:


(Blog) A norvég belföldi járatokkal való bővülés egy korábbi, már létező stratégia része-e vagy egy ad-hoc piaci helyzetre történő reagálás a COVID által érintett piacon?


(Radó A., Wizz Air) A Wizz Air folyamatosan figyeli a piaci lehetőségeket (folyamatosan több száz új járat nyitásának lehetőségét vizsgálja), így nem volt teljesen előzmény nélküli a norvég belső piacra történő belépésünk.


A COVID-19 által okozott piaci változások azonban bizonyos folyamatokat felgyorsítottak, bizonyos üzleti lehetőségeket megnyitottak, amelyek közül az egyik a norvég belföldi járatok elindítása volt. Bár a Wizz Airnek tudatos bővülési stratégiája van, nem csak a piacon felbukkanó lehetőségekre reagálva bővül, ám amennyiben beleillik a stratégiájába, úgy kihasználja az adódó piaci lehetőségeket.


(Blog) A Wizz Air-t komoly támadások érik az elmúlt hetekben a különböző bázisokon/volt bázisokon található szakszervezetek részéről. Az Önök véleménye szerint mi lehet ennek a valós oka?


(Radó A., Wizz Air) A Wizz Air több, mint 16 éve interaktív és őszinte kommunikációt folytat a munkavállalóival és abban hisz, hogy ez az őszinte kapcsolat a munkavállalóival a legfontosabb.


Elfogadjuk, ha másoknak más a véleménye, de mi az eddig jól bevált módon kívánunk kapcsolatban maradni, motiválni és honorálni munkavállalóinkat. Mások motivációjáról, őket kell megkérdezni.


(Blog) A Wizz Air együttműködik-e illetve tolerálja-e a szakszervezetek működését dolgozói körében, vannak-e erre vonatkozó utalások a munkaszerződésekben?


(Radó A., Wizz Air) A Wizz Air betartja minden ország törvényeit és egyéb szabályait, rendeleteit, ahol jelen van. Mindenhol a helyi (munka)törvényeknek megfelelően alkalmazza munkavállalóit.


A szakszervezetek alapítását, vagy azokhoz való csatlakozást nem tilt a vállalat, ám szakszervezet alapítását a munkavállalóknak kell kezdeményezniük, ha annak szükségességét látják.


Az elmúlt lassan 17 évben munkavállalóink nem alapítottak szakszervezetet, amely megerősít bennünket abban, hogy megfelelő kapcsolatot alakítottunk ki, és tartunk fent a kollégáinkkal.


(Blog) Készültek-e a norvég belföldi piacra való belépés előtt olyan tanulmányok a Wizz Air részéről, amiben felmérték a norvég belföldi utasok szokásait, elvárásait, általánosságban az egész piacra vonatkozóan (interkulturalitás, jogkövetés, nemzeti tudatosság, stb.) bármilyen formában (akár OCCA, Social Listening alapon)?


(Radó A., Wizz Air) Természetesen igen. Mint minden járat indítása, vagy új bázis nyitása előtt, ebben az esetben is alapos és részletes tanulmányokat készítettünk.


(Blog) Hogyan ítélik meg a norvég miniszterelnök, egyes miniszterek illetve a szakszerveti vezetők Wizz Air ellenes bojkottra való felhívását? Tesznek-e kommunikációs vagy akár jogi lépéseket?


(Radó A., Wizz Air) Bár nem értünk egyet velük, tiszteletben tartjuk a véleményüket és reméljük, hogy a tényeket megismerve, és a légitársaságot kipróbálva, nem csak híresztelésekre hagyatkozva, meg fogják változtatni a véleményüket.


Jogi lépéseket tettünk azon norvég önkormányzatok és vállalatok ellen, akik bojkott felhívással reagáltak légitársaságunk megjelenésére a norvég belső piacon.


(Blog) Felmérték-e, hogy egyes jövőbeni belföldi útvonalak esetében a Wideroe PSO-típusú jelenléte komoly akadályokat jelenthet?


(Radó A., Wizz Air) Mint minden más tényezőt, ezt is figyelembe vettük döntéseink meghozatala előtt, ám a Wideroe más típusú repülőgépekkel, elsősorban más típusú útvonalakat repül.


(Blog) Váradi József megnyilatkozásai nemcsak a norvég, de más szociálisan érzékeny nemzeteket és gondolkodókat is megsérthettek. Nem félnek-e attól, hogy ez az öntudatos és sokak által arrogánsnak ítélt kommunikáció az amúgy is érzékeny turisztikai piacon komoly utasvesztéssel járhat?


(Radó A., Wizz Air) Váradi úr kommunikációját nem tartjuk arrogánsnak és nem gondoljuk, hogy szakmai véleményének megosztása miatt kevesebb utas fogja a Wizz Airt választani.


Úgy gondoljuk, hogy a Wizz Air megjelenése a sok szempontból is különleges norvég (belföldi légiközlekedési) piacon mérföldkő lehet a repülésben, de vízválasztó a légitársaság életében is. Kíváncsian várjuk a kimenetelét: elengedik-e a nyílvesszőt a vikingek vagy megbékélnek a "sokszínű és rugalmas" fapados szerepvállalásával, a Váradi-jelenséggel.

A szerzőről:


Lassan 35 éve határozza meg az életemet a légiközlekedés is.


Vezetőként és tanácsadóként is több légitársaság működésére volt rálátásom, de a légifuvarozók kijelöléséről szóló több államközi egyezmény módosításában is volt szerepem.


Alapítója voltam az első, speciális igényekre szakosodott közép- és keleteurópai virtuális légitársaságnak még a 90-es évek közepén és a volt szovjet utódállamok több légitársaságának is.


Nemzetközi (légi)jogot Lipcsében tanultam, Airline Management diplomámat Genfben szereztem.

Ha szeretnéd, hogy a postafiókodban landoljanak bejegyzéseink, iratkozz fel itt!

HÍRLEVÉL-REGISZTRÁCIÓ

© 2020 by Pakuts Tamás. Proudly created with Wix.com