AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS

Svájcban és Skóciában a turizmusstratégia nem szűk körű döntés, hanem demokratikus, széles szakmai részvételre épülő közös munka. Lehet ez végre példa Magyarország számára is?

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a héten a magyar turizmus „meghatározó szakmai szervezeteivel” egyeztetett, nevezetesen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel, a Magyar Utazási Irodák Szövetségével és a Magyar Beutaztatók Szövetségével, miközben a találkozón a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség is részt vett.

A magyar turizmus az elmúlt években látványosan változott. Szállodák épültek és újultak meg, desztinációk kaptak fejlesztési forrásokat, új marketingkampányok indultak, és rendszeresen hallhattunk rekordokról, növekvő vendégéjszakaszámokról vagy éppen új turisztikai beruházásokról. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar turizmus működési modellje is korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá vált.

Minden egyes elemzés végén ugyanoda jutottunk vissza. Nem ahhoz a kérdéshez, hogy ki legyen az MTÜ vezérigazgatója, ki vezesse a szakmai érdekképviseleteket, vagy melyik politikai erő milyen szervezeti átalakításokat tervez. Sokkal inkább ahhoz az alapvető dilemmához, amelyről meglepően kevés szó esik a hazai szakmai és politikai vitákban: tudjuk-e egyáltalán, milyen turizmust szeretnénk építeni Magyarországon tíz év múlva?

Magyarország és Szlovénia földrajzi szomszédok. Mindkettő jelentős természeti, kulturális, gyógyászati és gasztronómiai értékekkel rendelkezik, egyik sem klasszikus tengerparti tömegdesztináció, és mindkettőnek erős regionális versenyben kell pozicionálnia magát. A két ország turizmusstratégiája mégis alapvetően eltérő gondolkodást tükröz.

A turizmusban gyakran hajlamosak vagyunk hazai keretek között gondolkodni és az elmúlt két évtized turizmusstratégiái is ezt sugallták. Hazai vendégéjszakák, hazai rekordok, hazai szállodapiac, hazai vendéglátás, hazai repülőterek (bár itt koncessziós okokból ugye csak Budapest számított és ért is valamit az eddigi kormányzati gondolkodásban), hazai fejlesztések, hazai problémák. Ez természetes, de veszélyes is lehet.

A vendéglátás a turizmus egyik leglátványosabb területe. Egy szépen tálalt étel, egy jó pohár bor, egy figyelmes felszolgáló, egy izgalmas éttermi tér vagy egy emlékezetes vacsora könnyen válik az utazás egyik legemlékezetesebb pillanatává, amire sok vendég emlékszik vissza először.